Nem mindegy ugyanis, hogy valakinek ételallergiája vagy ételintoleranciája van.
Előbbi ugyanis
az immunrendszer válasza egyes alapanyagokra, míg az intolerancia tüneteit az emésztőrendszer okozza.
Ebben az esetben a kb. egy óra, de akár 48 óra múlva jelentkező panaszok enyhébbek, hiszen a puffadás, gyomorbántalom, bélpanasz, hasmenés vagy székrekedés, bőrprobléma ugyan kellemetlen, de az életet nem veszélyezteti.
Ezzel szemben
az ételallergia esetében nem számít az allergén anyag mennyisége,
hatása azonnal jelentkezik, funkciós változásokat kialakítva egyes szerveinkben.
Az arc vagy a torok duzzanata, hányinger, hasfájás, nehézlégzés, szédülés jelentkezhet, de akár anafilaxiás sokk is kialakulhat: ilyenkor összeszűkülnek a légutak, vérnyomásesés, gyors szívdobogás jelentkezhet, életveszélybe sodorva az érintettet.
Ahhoz, hogy kiderüljön, van-e ételallergiánk vagy intoleranciánk, nem elég a táplálkozásunkat és a testünk erre adott válaszait figyelni,
érdemes felkeresni egy szakorvost.
„Minden olyan esetben, amikor az emésztésünk, a székelésünk megváltozik a megszokottól, hasi fájdalmat észlelünk, rossz a közérzetünk, amely összefüggésben állhat az étkezéssel, egy gasztroenterológust érdemes felkeresni – mondta Dr. Kőrösi Géza, az MDC Clinic Egészségügyi és Diagnosztika Központ gasztroenterológus főorvosa.
A leggyakrabban felmerülő panaszok a reflux, a gyomorégés, a rossz lehelet, a gyomorideg, illetve a puffadás, a hasmenés, a székrekedés és az aranyér.
A tünetek kortól és nemtől függetlenül előfordulhatnak. Az emésztőrendszer érzékenyen reagál minden lelki történésre, stresszre. A gyomor- és béltükrözés viszont elengedhetetlen az emésztőrendszer vizsgálatához – tette hozzá.
A szakember kiemelte,
egyre több az emésztőrendszeri megbetegedés, amelyért éppúgy okolható egyes élelmi anyagok gyártási technológiája, mint a tartósítószerek vagy a színezékek.
A vékonybél felszívódási zavaraihoz is egyes ételek, alapanyagok járulnak hozzá, ételintoleranciát kialakítva ezzel az emésztés során.
A legismertebbek a lisztérzékenység és a tejcukor- vagy laktózérzékenység.
Mindkét ételintolerancia esetében fontos odafigyelni a hiányzó alapanyagok megfelelő pótlására.
A lisztérzékenyek keressék a gluténmentes pékárukat, de törekedni kell a rostgazdag táplálkozásra. A tejcukorérzékenyek kerüljenek minden állati eredetű tejterméket, és legyenek körültekintőek a készételek, illetve a húskészítmények esetében is, hiszen sok esetben tejet és tejcukrot is tartalmaznak.
Figyeljenek a kalcium és a D-vitamin megfelelő pótlására.
Magas a kalciumtartalma az olajos magvaknak, a szardíniának, káposztaféléknek, brokkolinak, ribizlinek, míg D-vitaminban gazdag például a laza, a tonhal, a belsőségek.
Egyen napjában többször, kevesebbet,
változatosan, a legjobb a mediterrán jellegű étrend, amelyben sok zöldség, szárnyas hús, hal, magas rosttartalmú ételek szerepelnek.
Csökkentse az alkohol- és a gyümölcsfogyasztást.
Vörösborból 1-2 dl megengedett akár naponta is, a gyümölcsökből azonban elsősorban a vörös színűeket válassza. A szakember szerint a túl sok gyümölcs, és így a bennük lévő fruktóz zsírmájat idéz elő.
Lefekvés előtt három órával már ne egyen,
és este kerülje el az édes, savas, hideg ételeket, szénsavas italokat, ezek ugyanis elősegítik a reflux kialakulását.