A Sargentini-jelentés elfogadásához és a Magyarországgal szembeni eljárás folytatásához a szavazáskor jelen lévő EP-képviselők voksainak kétharmadára, illetve az összes képviselő szavazatának abszolút többségére van szükség – írja a lap. A kormánypárti politikusok szerint jelenleg arra van törekvés, hogy a tartózkodó szavazatokat ne az érvényes voksok közé számítsák, így érve el, hogy biztosan meglegyen a hazánk elítéléséhez szükséges arányszám.
Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a Magyar Időknek azt mondta: az összes képviselő 50 százaléka plusz egy fő támogatása (legalább 376 szavazat), illetve a szavazáson részt vevők kétharmadának támogatása. Ez a két feltétel, amelynek biztosan teljesülnie kell a jelentés elfogadásához. Hozzátette: az eredmények szempontjából nyilvánvalóan nem mindegy, hogy a képviselő, aki bemegy az ülésterembe, és tartózkodik, vagy le sem adja a szavazatát.
A szakértő szerint ugyanakkor valószínűtlen, hogy napokkal a voksolás előtt változtatnának az eljárás menetén.
A lap felidézi, hogy Deutsch Tamás fideszes néppárti képviselő hívta fel a figyelmet az eljárási anomáliára. Mint mondta, elkezdődött egy olyan machináció, amely arról szól, hogy a jelentés szavazásánál a voksok közé kell-e számítani a tartózkodó szavazatokat. Erről azonban nem egyszerűen az Európai Parlament működését meghatározó házszabály rendelkezik, hanem maga az Európai Unió alapszerződése – szögezte le.
Deutsch Tamás a magyar jogállamiság helyzetét firtató uniós jelentésről elmondta: még a voksolást megelőző napon elhangzó érvek is befolyásolhatják a jövő heti szavazás kimenetelét és azt, hogy „hányan veszik a bátorságot, hogy a józan eszükre hallgatva ne a migránssimogató politikai főáramot képviseljék”.
Gál Kinga, a nagyobbik kormánypárt európai parlamenti képviselője a lapnak korábban adott interjújában már említette a voksolás módja körüli vitát, amelyet úgy kommentált: „vicces, hogy rajtunk kérik számon a jogállamiságot, miközben megpróbálják kijátszani az uniós jogszabályokat”.