A Sargentini-jelentésről, valamint az abban foglalt hazugságokról már korábban részletesen beszámoltunk.
Ahogy azt már megírtuk, a számos hazugságot, illetve a jogállamisághoz egyáltalán nem kapcsolódó, és sok esetben nem is az EU hatáskörébe tartozó kérdést felhánytorgató jelentést a holland zöldpárti, hazánkat gyűlölő politikusnő a hazai Soros-birodalom tollbamondása alapján alkotta meg.
Hogy pontosan kik állnak a jelentés mögött, arról itt írtunk.
De ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász arra is felhívta a figyelmet, hogy a Soros Györgyhöz kapcsolódó szervezetek, így például a Human Rights Watch Magyarországot bíráló érvelése is több ponton átfedést mutat a Sargentini-jelentéssel, amely újabb bizonyíték az idegenkezűségre, a külső beavatkozásra – tette hozzá.
A jelentés megszületésének valódi indokát pedig szintén nem nehéz kitalálnunk, hiszen annak egyértelmű célja, hogy rákényszerítse a nyugat-európai migránspárti bevándorláspolitikát, azaz a Soros-tervet Magyarországra is.
A fenti, valós indok a jelentést olvasva több jelből is kiderül: a Sargentini-jelentésben számonkérik, hogy Magyarország nem vesz részt a kvótarendszerben, továbbá a szigorú bevándorlási szabályokat, a Stop Soros törvénycsomagot, valamint a magyar rendőrökre rátámadó Ahmed H. ügyét is – mondta el korábban Kocsis Máté, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője.
Kocsis Máté szerint a Sargentini-jelentés lényege, hogy a készítője és a bevándorláspárti brüsszeli politikusok meg akarják bélyegezni Magyarországot, mert a magyar emberek többször is úgy döntöttek, nem akarnak teret engedni az illegális bevándorlásnak, és megvédik a magyar határt.
De nemcsak a hazai Soros-szervezetek vizsgáztak jelesre hazaárulásból, hanem több magyar európai parlamenti képviselő is, hiszen a DK-s képviselők, valamint Meszerics Tamás, a szétesőben lévő LMP EP-képviselője már most jelezte, hogy mindenképp megszavazzák a Magyarország szavazati jogának megvonásával is járó jelentést és eljárást.
No de nem csak a tartalom bűzlik a Sargentini-jelentés környékén. Úgy tűnik, hogy a magyar kormány határozott bevándorláspolitikája miatt Magyarország megbüntetésére készülő brüsszeli liberálisok a csalástól sem riadnak vissza.
Hiszen hetek óta arról lehet olvasni, hogy a várható nagyszámú tartózkodás miatt arra készülnek, hogy az Európai Unió működési szabályai ellenére ne vegyék figyelembe a tartózkodó szavazatokat.
Ebben az esetben ugyanis a tartózkodásokkal csökkentett szavazatszámot kell figyelembe venni, így kevesebb támogató szavazat is elég a kétharmados többséghez, vagyis hogy meginduljon Magyarországgal szemben a jogállamisági mechanizmus.
A szabályszegés ebben az esetben egyértelmű, hiszen az Európai Parlament eljárási szabályzata úgy szól, hogy „a szavazásra bocsátott szöveg elfogadásának [...] megállapításához csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a Szerződések különleges többséget írnak elő.”
Vagyis pontosan az olyan esetekben, mint például a 7. cikkely szerinti eljárás, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendez, és kimondja, hogy
„[...] szerződés 7. cikkének alkalmazásakor az Európai Parlament a leadott szavazatoknak az egyben a tagjai többségét is kitevő kétharmados többségével dönt.”
Így a helyzet jogilag egyértelmű, a bevándorláspárti lobbi azonban felül akarja írni a szabályokat. A jogi vitában a végleges döntést az EU-hatáskörrel rendelkező szervezetei fogják kimondani.
A jelentés teljes tervezetét április 25–26-án mutatták be a bizottságban, és a LIBE június 25-én 37:19 arányban meg is szavazta a dokumentumot – mivel ez megtörtént, jövő héten szavazhat róla az Európai Parlament. A Tanácsnak majd az után kell négyötödös többséggel döntést hoznia, hogy előtte kézhez kapta az Európai Parlament kétharmados többségű (egyben az összes képviselő abszolút többségét – 751-ből 376-ot – is lefedő) beleegyezését.
Azonban a négyötöd sem elég, a tényleges szankciók elfogadásához a tagállamoknak (Európai Tanács) egyhangúlag kell kimondaniuk az alapértékek tartós és súlyos megsértését. Miután Magyarország biztosan számíthat akár több tagállam, így Lengyelország blokkoló szavazatára, alapvetően nem kell tartani a hetes cikk szerinti szankcióktól.
Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy Magyarország ellenségei igen nagy számban vannak jelen az Európai Unió intézményeiben. Ahogy arról korábban is beszámoltunk a Sargentini-jelentést is jegyző Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága, azaz a LIBE-bizottságának 120 tagjából (az állandó és a póttagokkal együtt) 54 képviselő szerepel Sorosék lobbilistáján mint megbízható szövetséges.
De az Európai Parlament képviselőinek egy jelentős része is szerepel a „megbízható szövetségesek” lajstromában. A listából kiderül, hogy Soros György 226 politikusnál bír valamilyen befolyással az összesen 751 képviselőt tömörítő EP-ből.