Szeptember 17-én jár le a határideje annak, hogy a migránsokat segítő civil szervezetek bevallják és megfizessék a bevándorlási különadót – írta tegnap a Híradó.hu. A köztévé több civil szervezetet is megkérdezett, hogy befizették-e már a 25 százalékos adót. Ami a válaszokból kiderült: Soros György szervezetei törvényen felül állóknak tekintik magukat, és nem hajlandóak befizetni azt a különadót, amire a jogszabályok kötelezik őket.
A Menedék Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója, Kováts András azt nyilatkozta a köztelevíziónak, hogy
a Menedék nem végez olyan tevékenységet, amely a bevándorlási különadó hatálya alá tartozik.
Ez azért érdekes, mert saját honlapjukon azt írják, közösségi programokkal és könyvkiadással szeretnék minél jobban elfogadtatni a társadalommal a bevándorlást.
Az időközben a járadékok befizetésének elkerülése miatt párttá alakult Migration Aid pedig azt írta a kérdésre,
az aktuális bevallási időszakban az alapítvány nem végzett olyan tevékenységet, ami alapján bevándorlási különadót kellene fizetnie.
Ebben is az a csavar, hogy a szervezet korábban rendszeresen segítette a bevándorlókat, például akkor, amikor a Keleti pályaudvarnál többezres nagyságrendben jelentek meg.
Megtagadja a bevándorlási különadó befizetését az Amnesty International is. A szervezet nem mellékesen a mai napig kiáll a röszkei zavargások hangadója, Ahmed H. szabadon bocsátása mellett. Az Amnesty International honlapján a bevándorlást üdvözlő kampányban emellett azt írják, céljuk, hogy a „biztonságos, legális migrációs csatornák számát növeljék”. Mi következik mindebből az Amnesty szerint? Nem tartoznak a bevándorlási különadó hatálya alá.
Tegnap megírtuk, hogy a jogszabályok felettinek tartja magát a Magyar Helsinki Bizottság is.
A Magyar Helsinki Bizottságnak – saját megítélése szerint – nem kell bevándorlási különadót fizetnie, mivel jelenleg nem folytat a törvény hatálya alá eső tevékenységet.
– indokolta meg hasonló szellemiségben a többek között a migránsok Magyarországon tartásáért tevékenykedő szervezet.
A közleményüket úgy fejezték be, hogy a jogszabály elleni fellépés jogi lehetőségeit vizsgálják, ami arra enged következtetni, hogy a szervezet próbálja keresni a jogi kiskapukat, amivel elkerülhetik a migrációs különadó befizetését.
Ismert, a Helsinki Bizottság volt az a civil szervezet, amelyik azt a két bangladesi bevándorlót is védte, akiknek a kérelmét 2015 szeptemberében utasították el a magyar a hatóságok. A bevándorlók akkor a civil szervezet segítségével pert indítottak a magyar állam ellen, a nekik ítélt pénzért pedig a migránsok eltűnése miatt az őket képviselő Helsinki Bizottság jelentkezett.