Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Trócsányi László a báró Perényi Zsigmond - Ugocsa vármegye 1849. október 24-én Pesten kivégzett mártír főispánja - emlékművénél elmondott beszédében hangsúlyozta:
Kárpátalja egyik legfőbb értéke nemzetiségi sokszínűsége és történelme,
amelynek során évszázadokon át éltek egymás mellett békében különböző népek, nemzetiségek. A kárpátaljai magyarság
része a magyar múltnak, de része lesz a magyar, sőt európai jövőnek is
- tette hozzá, megjegyezve, hogy a magyar Alaptörvény a külhoni magyarokért viselt felelősség mellett szavatolja a magyarországi nemzetiségek jogait is.
Emlékeztetett arra, hogy a 13 aradi vértanú közül csak öt volt magyar anyanyelvű, ami azt bizonyítja, hogy a nemzetiségek milyen fontos szerepet játszottak Magyarország történetében, s Magyarország ma is azt vallja és hiszi, hogy a nemzetiségek gazdagítják az állami és nemzeti létet.
Trócsányi László kiemelte: Magyarország más országoknak nem írhatja elő, hogy hozzá hasonló módon szavatolja a nemzetiségi jogokat, de vannak kulturális és nyelvi jogokat garantáló európai normák, amelyeket számon lehet és kell kérni azoktól az államoktól, amelyek a releváns egyezményekhez önként csatlakoztak.
Alapvető fontosságúnak tartjuk a nyelvhasználat jogát, különösen az anyanyelvű oktatás terén, s ezt elvárjuk minden országtól, amelyben a magyar közösség tagja élnek
- jelentette ki.
A megemlékezésen jelen lévő ukránokhoz szólva kiemelte: ha a nemzetiségek megélhetik és tovább örökíthetik önazonosságukat, erősítik és nem gyengítik országukat.
"Ha a többségi nemzet megadja a nemzetiségnek a tiszteletet, azzal saját méltóságát is őrzi; ezért arra kérem az ukrán törvényhozást, kormányt és közvéleményt, adja meg ezt a tiszteletet a kárpátaljai magyarságnak mint a kulturális sokszínűség hordozójának" - fogalmazott. Hozzátette: a magyar
kormány továbbra is megad minden segítséget a kárpátaljai magyar közösségnek.
Beszédében Brenzovics László, a megemlékezést szervező Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője azt mondta: "olyankor emlékezünk az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc mártírjaira, amikor
a kárpátaljai magyarság történetének egyik legnehezebb időszakát éli meg, hiszen az utóbbi időben elfogadott ukrán törvények következtében a közösség a teljes jogfosztottság határára került.
Kifejtette: a napokban első olvasatban megszavazott nyelvtörvény a magán- és egyházi élet szférájába száműzi az anyanyelvhasználatot, miközben az ukrán hatóságok folyamatosan vegzálják a kárpátaljai magyar vállalkozókat, értelmiségieket, önkormányzati képviselőket és újságírókat.
Ilyen körülmények között nehéz magyarnak lenni Kárpátalján, ám mindig van kiút a nehéz helyzetekből.
Ahhoz, hogy ezt a helyzetet túléljük és megmaradjunk magyarnak, az aradi hősök haza- és szabadságszeretetéből, elveik melletti konok kitartásából kell erőt merítenünk" - hangoztatta a magyar vezető.
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke a magyar szabadságért és függetlenségért életüket áldozó aradi vértanúk kitartására utalva kifejtette, hogy a kárpátaljai magyaroknak is ki kell állniuk egymással összefogva oktatási és nyelvhasználati jogaik védelme mellett. A készülő új ukrán nyelvtörvény kapcsán reményét fejezte, hogy a kárpátaljai magyarok küzdelmének meglesz az eredménye és egy év múlva az aradi hősöknek szentelt emlékünnepségen nem lesz kötelező a szinkrontolmácsolás.
