A mi pénzügyeink legalább annyira titkosak, amennyire a NASA titkai.
A választmány vagy az elnökség ülésére néha még a mobiltelefont is tilos volt bevinni, ha a napirendi pontok közt szerepelt a párt tartozásainak, adósságainak témaköre – írja az újság szocialista forrásokra hivatkozva. A tagság körében állítólag semmit nem tudni a párt tatozásáról.
Az MSZP eladósodása nem újdonság, hiszen lassan évtizedes probléma a párt körüli pénzhiány.
Azonban mindig van új a nap alatt. Legutóbb egy levél szivárgott ki, melyben a párt elnöke ír arról, hogy a több ingatlant is el kell adniuk, köztük a Villányi úti konferenciaközpontot. A levél szerint még az áprilisi választásokra felvett hitel nagy része is rendezetlen. A kiszivárgott levél tartalmát az MSZP tagadta.
Az MSZP adósságairól érdeklődött a párt sajtóosztályán a Magyar Hírlap. Kérdésük a kétmilliárd forintos adósságra, a D-Net Informatikai Kft.-vel szembeni több mint 100 millió forintos tartozásra, a Jókai utcai pártszékházra felvett 1 milliárd forintos devizakölcsönre irányult. A sajtóosztály szokásos anonim válasza pedig az volt, hogy: „Az MSZP peres ügyei megegyezéssel zárultak, pénzügyi kötelezettségeit határidőben teljesíti.”
Az MSZP pénzügyi zavara többrétű. Egyrészt a 2010-ig folyamatosan emelkedő folyószámlahitelből ered, ami 2010-ben még négyszázmillió forint volt, másrészt az MFB-s ingatlanhitelekből áll össze, ami 700 millió forint volt, ma már 260 millióra apadt. Harmadrészt pedig a Jókai utcai székházra felvett egymilliárdos devizahitel. A székház kulcsait 2009-ben Gyurcsány Ferencnek Simon Gábor adta át, aki ellen büntetőeljárás indult adócsalás miatt, ami a mai napig nem zárult le. Mint ismert, az MSZP akkori választmányi elnökének külföldi bankszámlájára ismeretlen eredetű pénzek kerültek.
A Köztársaság téri székházba, melyet üzemháznak becéztek, korábban Lendvai Ildikó kampányfőnöke, Csonka Gábor, a szegfűs kijáróember vitt kenőpénzeket, amiért három év börtönbüntetést kapott. Zuschlag János pedig könyvet is írt arról,
hogy miként hordták a tízmilliókat nejlonszatyorban a székházba.
Mára azonban oda jutottak, hogy a vidéki irodákat is el kell adniuk, ahol nincs harminc párttag. Korábban nagy bevételi forrásnak számított, hogy a parlamenti és önkormányzati képviselők járandóságuk 10 százalékát befizették a pártkasszába, de egyre kevesebben vannak, így ezek a források is karcsúbbak lettek az évek folyamán.