Rétvári Bence: Az állam nem lehet világnézetileg semleges

Budapest, 2018. szeptember 25. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára sajtótájékoztatót tart a csepeli egészségügyi fejlesztésekről a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat és Szakrendelő udvarán 2018. szeptember 25-én. A csepeli járóbeteg-szakellátók fejlesztésére 1,9 milliárd forint jut az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében. MTI Fotó: Mónus Márton

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint az állam nem lehet világnézetileg semleges, nem tagadhatja meg keresztény múltját, hanem állást kell foglalnia a jó és rossz, az értékes és az értéktelen, igazságos és igazságtalan tekintetében.

Rétvári Bence a Kommunizmus Bűnei tudományos konferenciasorozat Vallás és politika a kommunizmusban című hétfői budapesti előadásán arról beszélt, hogy a kommunizmus terhes gondolkodásbeli öröksége a világnézeti semlegesség, amely azért alakult ki, mert

a nácizmus és a kommunizmus után az emberek megijedtek mindenféle ideológiától.

Ha pedig a világnézeti semlegességet közömbösségként értelmezik, akkor az állam nem vállalhat fel semmiféle értéket, és nem vállalhatja fel keresztény gyökereit sem. Ez azonban helytelen, hibás ideológia - jelentette ki az államtitkár.

A világnézeti semlegesség valójában a keresztény múlt megtagadására szolgál

- tette hozzá.

A kereszténység, magyar nemzettudat, hazaszeretet, családok szeretete, az igazságosság keresztény értelmezése hozta létre azt a civilizációt, amelyben élünk, és

nem mondhatjuk, hogy a keresztény értékvilággal egyenértékű minden más ideológia.

Voltak, akik világnézeti semlegességet arra használták, hogy lépésről lépésre elvágjanak egy-egy szálat a magyar nemzet történelme, magyar keresztény kultúra és a mindennapok valósága között, a kormány azonban nem akar hátat fordítani semminek, ami a büszke magyar múlt része - emelte ki.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Forrás: MTI/Mónus Márton

Azt mondta, fontos, hogy az államnak is legyen állásfoglalása, és egy országnak, egy kormánynak feladata a keresztény kultúra fenntartása és erősítése is, amire már az alaptörvény is utalást tesz.
Kitért arra is, hogy a világnézet a 2015-ös a bevándorlási válság óta sokkal fontosabb kérdés, mint előtte.

Ismerni és vállalni kell a múltunkat, történelmünket, keresztény kultúránkat, ha azt szeretnénk, hogy a gyermekek és unokák generációja a mostanihoz hasonló legyen, és ne kisebbségként kelljen élniük

- fűzte hozzá az államtitkár.

Eötvös Péter, a Kommunizmus Bűnei Alapítvány elnöke azt mondta,

a vallás és a mindenkori politika egymásra hatása mindig is alakította Európa történelmét.

Ennek a kölcsönhatásnak az évszázadok folyamán voltak pozitív hozadékai is, de nem ritkán konfliktusok forrása is volt.
A kommunista diktatúra és a vallás viszonyának kevés irodalma van, ezért is tartották fontosnak a témát - tette hozzá.

Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletének vezetője arról beszélt, hogy

a kommunizmus és a vallás két egymással ellentétes fogalmak,

a kommunizmus ideológiája ugyanis kizárta a vallást és a vallásosságot, a kommunisták gondolatvilágában Isten nem létezett. Ennek következményeként 1950 szeptemberétől Magyarországon mindössze négy szerzetesrend maradhatott fenn, a többi rendet feloszlatták, a szerzeteseket kitelepítették és elüldözték, és a helyi papok sem voltak biztonságban, sokan megtorlásnak voltak kitéve - idézte fel Frank Spengler.

A Konrad-Adenauer-Stiftung, Kommunizmus Bűnei Alapítvány és a Nemzeti Emlékezet Bizottság által szervezett konferencia előadói elsősorban Magyarország történetére visszatekintve elemzik a vallás és a politika viszonyát a kommunizmusban.