Az Orbán-kormány nyolcéves teljesítménye mértékadóvá vált

A közelgő európai parlamenti választás miatt a Magyarországot és Orbán Viktor miniszterelnököt övező, egyre fokozódó nemzetközi figyelem miatt szükségesnek látta a kormány, hogy külön, erre a területre figyeljünk – ezzel indokolta Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért újonnan kinevezett felelős államtitkára, hogy miért távozott a kományszóvivői posztjáról. Szólt arról is, hogy ha valakinek kétsége lenne azzal kapcsolatban, hogy a migráció emberi joggá alakítása mit jelentene a gyakorlatban, az csak nézze meg, hogy mi zajlik napjainkban az amerikai-mexikói határon. Kovács Zoltán szerint egyáltalán nem mindegy, hogy milyen erőviszonyok jönnek majd létre a bevándorláspárti és a bevándorlásellenes erők között a jövő évi európai parlamenti voksoláson. 

Mennyiben lesz más a feladatköre mostantól, mint a korábbi években?

Azt kevesen tudják, hogy eddig kormányszóvivőként a Nemzetközi Kommunikációs Irodát is vezettem. Most annyi történt, hogy a közelgő európai parlamenti választás miatt a Magyarországot és Orbán Viktor miniszterelnököt övező, egyre fokozódó nemzetközi figyelem miatt szükségesnek látta a kormány, hogy külön, erre a területre figyeljünk.

Várhatóan egy jelentős össztűz zúdul majd Magyarországra a következő hónapokban, és erre továbbra is megfelelően kell majd reagálni, ahogyan a kormányzat azt eddig is tette.

Erre kaptam most megerősített politikai mandátumot. Elsősorban a nemzetközi kérdésekkel foglalkozom majd, de a belpolitika felé is közvetítem az uniós történéseket. A kormány és a kabinetek ülésein továbbra is részt veszek. Az elmúlt nyolc évben az országra irányuló figyelem megváltozott – mégpedig jó értelemben.

Kovács Zoltán: Az elmúlt nyolc évben az országra irányuló figyelem megváltozott – mégpedig jó értelemben Koncz Márton

Persze az ellenzék megpróbálja úgy beállítani a történteket, hogy ez egy negatív dolog, de erről szó sincsen. Az ország és a kormány elmúlt nyolcéves teljesítménye mértékadóvá vált. Egy olyan nyelvet beszélünk, amire az európai emberek régóta vártak már. Legutóbbi olaszországi látogatásom során is azt tapasztaltam, hogy nemcsak értenek minket, de egy sor kérdésben egyet is értenek a magyar állásponttal. Mindez a munka kiegészíti az egyre hatékonyabb külügyi munkát is.

Egyfajta public diplomacyt folytatunk, ami azt jelenti, hogy a különféle háttérintézményekkel, kutatóintézetekkel, tehát a politikaformálás mögött működő szervezetekkel és személyekkel is tartjuk a kapcsolatot.

Érthetem-e ezt úgy, hogy ön mostantól inkább a háttérbe húzódik, és nem tart majd nyilvános tájékoztatót?

Egyrészről a különböző nemzetközi szereplőkkel továbbra is egyeztetni fogok. Másrészről viszont, ha olyan nemzetközi ügy kerül a napirendre, melynek belpolitikai vonatkozása van, akkor természetesen állok a sajtó és a nyilvánosság rendelkezésére.

Cél, hogy az eddigiekhez képest is kezdeményezőbbek legyünk a nemzetközi kommunikációban. Kifejezetten proaktivitást várnak el tőlem, és én ugyanezt várom el természetesen nemcsak magamtól, hanem a kollégáimtól is.

Lassan négy éve járjuk folyamatosan Európa fővárosait és az Egyesült Államokat, mely látogatások során találkozunk többek között a sajtó képviselőivel is, ahol gyakran többórás beszélgetéseket is folytatunk velük. Ekkor nyílik lehetőség arra, hogy egy-egy döntést mélyebben is megismerjenek a külföldi kollégák, és így sokkal kevesebb előítélet olvasható az írásaikban és tudósításaikban. Akik abban bíztak, hogy megszabadultak tőlem, azoknak csalódást kell okoznom: a jövőben is olyan aktív kommunikációra készülök, mint ahogyan az a mögöttünk álló időszakot jellemezte.

Korábban említette, hogy össztűz várható az EP-választás előtt. Milyen támadásokra számít?

Az EP-választás tétje most nagyobb, mint a korábbi évtizedekben bármikor, így éles kampány lesz. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen erőviszonyok jönnek majd létre a bevándorláspárti és a bevándorlásellenes erők között. Mivel továbbra sincsen rend az európai határokon a közös álláspont hiánya miatt, így még erőteljesebb támadások várhatóak ezen a téren.

A kampány hangneme már most meglehetősen erőteljes, pedig a jelöltállítás, és így a hivatalos kampányidőszak el sem kezdődött még.

Egyre több az alpári és a rendkívül durva megnyilvánulás. Elég csak Fekete-Győr András mondataira gondolni, és máris látjuk, hogy milyen kampányra lehet számítani a bevándorláspárti erők részéről.

„Az EP-választás tétje most nagyobb, mint a korábbi évtizedekben bármikor” Koncz Márton

Mennyiben segítheti a közös álláspont kialakítását a bevándorlás ügyében, hogy az Európai Parlament ismét nekifut a leszavazott migránsvízum ügyének?

Látható, hogy a migránsvízum tervezett bevezetése, valamint az ENSZ-ben zajló vita és a közelgő végszavazás teljesen egy irányba mutat. Pontosan arról beszélünk több mint három éve, hogy bizonyos erők számára a legfontosabb az illegális migráció megszervezése. Mi arra kaptunk mandátumot a választóktól, hogy ezt megakadályozzuk. Az EP eljárása pedig ékes bizonyítéka a bevándorláspárti erők törekvéseinek.

Olaszország példája egyébként világosan megmutatta, hogy a tengeren is meg lehet állítani az illegális bevándorlást.

Ha valakinek kétsége lenne azzal kapcsolatban, hogy a migráció emberi joggá alakítása mit jelentene a gyakorlatban, az csak nézze meg, hogy mi zajlik napjainkban az amerikai-mexikói határon. Az a vita, ami most az amerikai belpolitikában zajlik, ugyanazt a mocskolódást hozta elő a bevándorláspárti oldalon, mint amit Magyarországon is látunk. Azonban a bevándorláspárti erők nem tudják megérteni, hogy ha Pandóra szelencéjeként kinyitjuk emberek tízmilliói előtt a lehetőséget arra, hogy illegálisan beléphessenek bármilyen fejlett országba, akkor minden korábbi erőfeszítésünk a semmibe vész.

Ön szerint az államtitkárság működése hozhat változást abban, hogy a nyugati sajtótermékekben ritkuljanak a hazánkat érintő hazugságok? Egyáltalán van-e értelme ennyi év után meggyőzni ezeket az embereket?

Mindaz, amit negatív sztereotípiaként megjelenni látunk a nyugati világban Magyarországot és a térséget érintően, egyáltalán nem egy új keletű dolog. Mindez nem a kommunizmusban és a rendszerváltoztatás után jelent meg, hanem már évszázadokra visszamenően is így volt. Magyarországra és a közép-európai térségre mindig egy kicsit lenézően, lekezelően tekintettek: mint akik el lennének maradva a nyugati régiótól.

A nyugat-európai államok alapvetően másként gondolkodnak bizonyos dolgokról, és ez bizony jelentős feszültségeket is okoz, ami a média szintjén így jelenik meg.

Legutóbb pont Varsóban beszéltem arról, hogy annak az egyedi hangnak, amit a V4-ek képviselnek, egyre határozottabban meg kell jelennie az európai politikában. Eredményt csak úgy lehet elérni, ha elvégezzük a napi apró munkát, és folyamatosan cáfoljuk a hazugságokat. És igenis lehet áttörést elérni, amit jól bizonyít Matteo Salvini olasz belügyminiszter egyértelmű bevándorlásellenes álláspontja, ami teljes mértékben megegyezik a magyar véleménnyel.

Kovács Zoltán: Csak olyan Európának van jövője, ahol mindenkinek egyenlő a véleménye, és ahol a vitákat konszenzussal döntik el Koncz Márton

Kik lehetnek a szövetségeseink ebben a csatában?

Regionális értelemben azok, akik hasonló adottsággal bírnak, mint mi. Szerencsére a nálunk jóval nagyobb Lengyelország is osztja az álláspontunkat, de Horvátország és Szlovénia is ebbe a körbe tartozik. Helmuth Kohl abban a szellemben vitte be az Európai Néppártba a Fideszt, hogy ott minden tagállam hangja egyenlő. Lehet, hogy a tagállamok súlya különböző, de csak olyan Európának van jövője, ahol mindenkinek egyenlő a véleménye, és ahol a vitákat konszenzussal döntik el.

Ezek a viták elvezethetnek odáig, hogy jövőre az EP-választás után nem a mostani pártcsaládlogika alapján áll fel az új parlament, hanem például regionális blokkok mentén?

Minden elemzői értékelés és korábbi politikai tapasztalat arra mutat, hogy az Európai Parlament összetétele meg fog változni, és nem folytatódhat a munka abban a formában, ahogyan eddig. Persze a választók döntik majd el, hogyan fog kinézni az új parlamenti patkó. Meg kell keresni a leghatékonyabb együttműködési formákat a különböző témák mentén a pártcsaládokon túlnyúlóan is.

Az újabb uniós tagok hangja fel fog erősödni, nemcsak azért, mert ennek eljött az ideje, hanem az elmúlt évek gazdasági teljesítménye is fel fog értékelni minket.

Mindennek meg kell jelennie a nyugat-európai döntéshozók fejében is.

Hogyan képzeli el az Egyesült Államokkal való politikai viszony további javítását?

Ez egy megkerülhetetlen tényező. Az elmúlt években kialakultak az Amerikai Egyesült Államokkal való kapcsolattartás legfőbb formái, de az ottani nyolcéves demokrata kormányzás alapvetően eltorzította a rólunk kialakított képet. A magyar eredmények megismertetését nemcsak a döntéshozók, hanem a döntés-előkészítők szintjén is kiemelkedően fontosnak tartjuk. Ahogyan eddig is, úgy a jövőben is mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezek a szereplők első kézből értesüljenek az itthoni történésekről, és ne mások torzításai alapján alakítsák ki a véleményüket.

Az egyre súlyosabb ukrán-orosz konfliktusban hogyan tudjuk a leghatékonyabban érvényesíteni a magyar érdekeket?

Kellő körültekintéssel kell politizálni. Figyelembe kell venni a nagyhatalmak által kialakított szempontrendszereket. Magyarország nemcsak együtt mozog, de együtt is dönt az EU-val. Egyedül a külhoni magyarok ügyében van különvéleményünk, miszerint a már megszerzett kisebbségi jogokat nem lehet elvenni. Éppen ezért

sajnálatos, hogy a magyar kisebbséget találták meg bűnbakként egy olyan konfliktusban, amihez a magyar kisebbségnek vajmi kevés köze van.

Fontos kiemelni, hogy ahogyan az elmúlt években is rengeteg segítséget nyújtott a magyar kormány a kárpátaljai magyarságnak, úgy a jövőben is ennek mentén fog politizálni, és minden segítséget megad a maga erejéhez mérten, amire az ottani magyar közösségnek szüksége van. A magyar kisebbség érdekét fogjuk képviselni a nagyhatalmi és az európai uniós szempontok figyelembevétele mellett ebben a konfliktusban is.

„A távol-keleti sajtóban lényegesen megértőbben viszonyulnak a magyar állásponthoz, mint a nyugati országokban” Fotó: Koncz Márton

Államtitkárként mennyire lesz része a munkájának az ázsiai keleti nyitás politikájának támogatása olyan szempontból, hogy az ottani sajtóval minél jobban megismertesse a magyar állapotokat?

A keleti nyitást a Külgazdasági és Külügyminisztérium eddig remekül menedzselte, és ebbe értelemszerűen nem kívánok beleszólni. Azt mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a távol-keleti országokban a nyilvánosság működése nagyban eltér a nyugat-európaitól, és így ott teljesen más lépések szükségesek, mint Nyugat-Európában.

Ráadásul a távol-keleti sajtóban lényegesen megértőbben viszonyulnak a magyar állásponthoz, mint a nyugati országokban.

Folyamatos kapcsolatban vagyunk kínai és japán partnerekkel, és nekik sokkal többet mondanak a tények, mint azoknak az ideológiailag elfogult szereplőknek, akik a legtöbb valótlanságot megfogalmazták az elmúlt években.