Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő szerint Brüsszel bevándorláspárti politikusai folytatják a Magyarország, a magyar polgárok elleni támadást, erről szól az Általános Ügyek Tanácsának hétfői meghallgatása is, amely újabb nyomásgyakorlás Magyarországra. Az EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy
az ülésen faramuci módon lehetőséget adnak az egyik legnyíltabban migránspárti képviselőnek, Judith Sargentininek, hogy elmondhassa – a korábban már a róla elnevezett jelentésben is megfogalmazott – alaptalan vádjait Magyarországról.
Ahogy az egész Magyarország elleni támadás, úgy a hétfői tanácsi meghallgatás is a jövő évi EP-választási kampány része Brüsszel bevándorláspárti politikusai oldaláról – értékelt Deutsch Tamás.
Hozzátette: mára mindenki előtt világossá vált, hogy az EU-ban az egyik legélesebb konfliktus a bevándorláspárti és a bevándorlásellenes erők közötti politikai vita, ráadásul ennek a frontvonalában Magyarország áll.
Magyarország az elmúlt három évben világos és egyértelmű, sikeres és eredményes lépéseket tudott tenni az Európa felé irányuló tömeges, népvándorlásszerű illegális bevándorlóáradat megállításában.
A magyar emberek világos és egyértelmű döntést hoztak népszavazáson arról, hogy nem kérnek az illegális bevándorlók áttelepítésére vonatkozó kvótából,
továbbá a tavaszi országgyűlési választáson arról, hogy Magyarország nem kíván bevándorlóország lenni – mondta.
Ezek a demokratikus döntések váltják ki a Magyarország ellen irányuló nyomásgyakorló lépéseket, ezek között a Sargentini-jelentést „az összes hazugságával, tévedésével, valótlanságával, politikai rágalmával” – mondta Deutsch Tamás.
A fokozódó nyomásgyakorlás ellenére sem a magyar polgárok, sem a kormány, sem a magyar néppárti európai parlamenti képviselők nem fognak változtatni a bevándorlást elutasító álláspontjukon
– jelentette ki.
Határozott, világos és egyértelmű nemet mondunk a már az unió területén lévő illegális bevándorlók áttelepítésére, bármilyen kötelező kvóta szerinti elosztásukra. Nemet mondunk a határőrizet jogának elvételére, a Soros-hálózat bevándorlást támogató tevékenységére, az ENSZ migrációs csomagjára, és nemet mondunk az uniós pénzekkel feltöltött anonim migránskártyákra is – mondta.
Deutsch Tamás szerint a Magyarországgal, a magyar polgárokkal szembeni, változatlan intenzitású nyomásgyakorlás még inkább aláhúzza a jövő májusi EP-választások jelentőségét.
Májusban az EU valamennyi országában lehetőséget kapnak a polgárok arra, hogy elmondják a véleményüket a bevándorlás kéréséről.
A választás jó lehetőséget teremt arra, hogy megtörjék a bevándorláspárti többség erejét, és olyan EP jöjjön létre, amely tükrözi az európai polgárok többségének az álláspontját – közölte.
Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint jogellenes az Európai Unió Magyarországgal szembeni eljárása. Kovács István elmondta: ebben a szakaszban az Európai Tanácsnak kellene eljárnia. Ennek ellenére teljesen jogellenesen a tanácsi ülés mellett egy meghallgatást is fognak tartani, amelyen az Európai Parlament (EP) jelentéstevője, Judith Sargentini is kifejti a parlament álláspontját.
Hozzátette: a jog szerint az Európai Parlament szerepe véget ért volna azzal, hogy elfogadták a jelentést.
Most viszont úgy tűnik, az eljárási szabályokat úgy lehet értelmezni, ahogy az az európai elitnek érdekében áll.
Kovács István kiemelte: a meghallgatáson nem konkrétan a Soros-Sargentini jelentés van napirenden, az a hetedik cikkely szerinti eljárásról szól. Most viszont amellett, hogy lesz egy tanácsi ülés, ahol megvitatják Magyarország helyzetét, lesz egy nem hivatalos ülés is.
A magyar kormány továbbra is érvénytelennek tartja a Sargentini-jelentésről szóló európai parlamenti döntést, de ettől függetlenül részt vesz az Általános Ügyek Tanácsában a hetedik cikkely szerint indult eljárás megvitatásában, és teljes körű tájékoztatást igyekszik adni minden tagállam számára – közölte korábban Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely kijelentette: Magyarországgal szemben egy politikai döntés következtében politikai eljárás folyik, még akkor is, ha ezt jogállami köntösbe akarják öltöztetni. Megerősítette, hogy
a kormány abszurdnak tartja azt a vádat, hogy a Magyarországon rendszerszintű jogállami veszélyeztetettség állna fenn.
Úgy vélte: az egész Európai Unió számára rendkívül káros, ha politikai vádak jogállami köntösben jelennek meg, és különösen káros, ha az Európai Parlament (EP) nincs tekintettel a saját hatáskörére akkor, amikor a tagállami döntéshozatalt kritizálja. Szerinte a Sargentini-jelentésben nem csupán valótlan állítások, és az Európai Bizottság által régen lezárt ügyek szerepelnek vádként, hanem olyan ügyekben is állást foglal az EP jelentése, amelyek nem tartoznak az unió hatáskörébe.