Alig pár napja írtuk meg, hogy Soros György amerikai bevándorláspárti milliárdos Sebastian Kurz osztrák kancellárral tárgyalt Európa jövőjéről. Azt ne kérdezzék, milyen indokból kifolyólag, mert racionális választ nem igazán lehet találni rá, hiszen Soros egy amerikai üzletember, Kurz pedig egy európai kormányfő. Mindenesetre a híradások szerint jó kedélyű társalgást folytattak az öreg kontinensről, és annak eljövendő időszakáról.
Hogy Európa egyik befolyásos államának vezetőjének miért kell egyeztetnie egy politikai tisztséget nem viselő, amerikai pénzemberrel akármilyen kérdésben?
Ez az a kérdés, amire pontosan nem lehet tudni a választ, maximum sejteni lehet. A mostanában európai kormányfőnek kijáró tisztelettel tárgyalgató Soros ismét a kontinensre látogatott, ismét egy európai vezetővel folytat eszmecserét.
Érdemes egy pillantást vetni az Európai Bizottság (EB) e heti, hivatalos programnaptárára, amelyben több, érdekes pont is szerepel. Ez például kapásból feltűnik az embernek:
November 26-án Frans Timmermans, az EB alelnöke találkozik Soros Györggyel, a Nyílt Társadalom Alapítványok alapítójával, vezetőjével Brüsszelben.
Az EB menetrendjében finoman csak az OSF atyjaként feltüntetett Sorosról az alábbi információk kimaradtak:
Abban semmi újdonság nincs, hogy Soros és Timmermans jóban van, hiszen lassan 20 éve vannak kapcsolatban egymással. „Az amerikai üzletemberrel folytatott, mintegy húszéves együttműködésünk előremutató” – ezt az EB alelnöke nyilatkozta korábban tengerentúli partneréről. A több évtizedes kapcsolatuk során több alkalommal is találkoztak egymással, példának okáért Timmermans idén februárban és tavaly többször fogadta az amerikai tőzsdespekulánst Brüsszelben. Az alelnök bevallása szerint főként Európa egységének megerősítéséről tárgyalt Sorossal.
Hogy Európa ne maradjon további Soros-program nélkül a héten, ezért holnapra, november 27-ére is beszúrtak egy ilyen eseményt. Az EB menetrendjében ez is olvasható:
Julian King tart beszédet a Centre for European Reform és a Open Society European Policy Institute (OSEPI) által Brüsszelben megrendezésre kerülő 8. Amato-csoport ülésén.
Az Open Society European Policy Institute (OSEPI) sem a napokban bukkant fel: széles körben tartják befolyásos szervezetnek, akiknek legfőbb terepük az Európai Parlament és az Európai Bizottság. Az OSEPI volt a tíz Soros-szervezet egyike, akik az áprilisi választást megelőzően durva kampányt indítottak Magyarország ellen: azért lobbiztak nemzetközi fórumokon, hogy az Európai Parlament szeptember 12-ei plenáris ülésén megszavazza a Sargentini-jelentést. Mint utóbb kiderült, erőfeszítéseik sikerrel jártak.
Az utóbb hónapokban szembetűnő, hogy Soros György ismét egyre aktívabbá vált. Ennek legracionálisabb magyarázata az, hogy pár hónap múlva lesz az európai parlamenti választás, amely minden eddiginél nagyobb téttel bír. Európa a globális migráció eredményeképpen komoly változásokon ment keresztül, ami a politikai erőviszonyokra is komoly hatást gyakorolt.
A mainstreamből korábban kiszorított bevándorlásellenes pártok erőre kaptak, és komoly ellensúlyt képeznek a migrációt támogató, fősodorbeli erőkkel szemben, sőt, egyre inkább úgy néz ki, hogy helyet fognak cserélni egymással.
A folyamat akár politikai földrengést is okozhat jövőre, ami teljesen szembemenne Soros György érdekeivel: neki a célja a status quo fenntartása, a jelenlegi politikai erőviszonyok bebetonozása. Éppen ezért az európai választás tétje sorsdöntő, amelynek okán az amerikai millárdos komoly energiákat mozgat meg. Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke egyenesen úgy fogalmazott, hogy május a bevándorlásellenes erők és a migrációpártiak küzdelméről fog szólni. Egy biztos, Soros mindent megtesz azért, hogy utóbbiak kerüljenek ki győztesként. Erről azonban az európai polgárok fognak dönteni.