Tegnap beszámoltunk róla, hogy az ügyészség utasítására Magyarországon is nyomozást rendelt el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) abban a milliárdos, több országot is érintő áfacsalási ügyben, amelynek egy feljelentés szerint elkövetője lehet a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) két volt alezredese, illetve a Jobbik parlamenti képviselője, Staudt Gábor is. Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Pesti Srácok kérdésére elmondta, hogy a IX. Kerületi Ügyészség a NAV határozatait felülvizsgálta, és
megállapította, hogy a költségvetési csalás gyanúja fennáll, ezért a feljelentésben foglaltak tisztázása csak nyomozás keretében lehetséges.
Ha az eljárás során valóban megalapozott gyanú merül fel Staudt Gábor elkövetői szerepével kapcsolatban, akkor az ügyet át kell majd adni a mentelmi joggal védett személyek ügyében eljáró Központi Nyomozó Főügyészségnek (KNYF), és ennek keretében a legfőbb ügyész kérheti az Országgyűléstől Staudt Gábor mentelmi jogának a kiadását.
Úgy került a magyar hatóságok látókörébe az ügy, hogy
a lengyel állam kárára elkövetett több mint két és fél milliárd forint értékű költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentette a lengyel ügyészségen a Jobbik parlamenti képviselőjét, Staudt Gábort és több társát
egy Magyarországon működő bűnszervezet korábbi tagja, aki a feljelentést a helyi adóhatóságot felügyelő Pénzügyminisztériumhoz és a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetségére is eljuttatta. Staudtékat amúgy márciusban a magyar ügyészségen is feljelentették, majd az iratok a NAV-hoz kerültek, ám nyomozást végül azért nem indítottak, mert az adóhatóság álláspontja szerint ha történt bűncselekmény, azzal nem a hazai, hanem a lengyel költségvetésnek okoztak kárt. Az akkori feljelentésből kiderült, hogy
A feljelentés valóságtartalmát – jelen esetben – már a lengyel hatóságoknak kell vizsgálniuk, Staudt Gábor a márciusi feljelentést követően azt mondta, semmiféle adócsalásban vagy egyéb jogszabálysértésben nem vett részt.
A varsói hatóságnak a napokban megküldött, lengyelre lefordított dokumentumban azonban leírják, hogy
az elkövetők egy része rendőr volt, így rendőri múltjukból fakadóan számos, a lengyel hatóságok munkáját lassító »csapdát« építettek be a rendszerükbe, amelyek célja, hogy akadályozzák, lassítsák az ügy sikeres felderítését, feldolgozását.
„Mivel ennek a csoportnak én is a tagja voltam korábban, így érdemben elő tudom segíteni a lengyel hatóságok munkáját” – szögezte le ugyanakkor a feljelentő. Hozzátette:
a bűnbanda azért Lengyelországot szemelte ki, mivel mindenképpen a magyar hatóságok látókörén kívül akartak tevékenykedni,
és Lengyelországban találtak olyan vevőt, aki hajlandó volt tőlük bruttó áron nemesfémeket vásárolni, illetve úgy értesültek, hogy a lengyel adóhatóságot könnyen meg tudják téveszteni.
Az áfacsaláshoz jelentős értéke miatt kitűnően megfeleltek a különböző nemesfémek: kezdetben ezüsttel csaltak, később a külön erre a célra gyártatott arany ékszerekkel és platinával is – részletezte a feljelentő.
Dr. F. László a Nemzeti Nyomozó Iroda – a feljelentésben a lengyelek tájékoztatására: a magyar rendőrség egy különleges szerve – nyugállományú alezredese, R. Sándor pedig az elkövetés idején aktív szolgálati állományú alezredese volt.
Előbbi a fővárosi Jobbikban Staudt Gábort segítette szakjogászként, a pártot 2010-ben 930 ezer forint adománnyal támogatta, és a csendőrség újraindításának egyik ötletgazdája volt az akkor még radikális pártban. R. Sándor politikai kötődése a fián keresztül az MSZP-hez kapcsolódik.
Az ifjabb R. Sándor Marcell a 2014-es baloldali közös képviselő-jelölti listán a 162. helyen volt szocialista színekben.
A lengyel hatóságok a feljelentés nyomán várhatóan jogsegély keretében fordulnak majd a magyar hatóságokhoz, kérve a feljelentésben foglaltak kivizsgálását. Ha a magyar hatóságok megállapítják az alapos gyanút, nyomozás indulhat, amelynek keretében a legfőbb ügyész kérheti az Országgyűléstől Staudt Gábor mentelmi jogának a kiadását.