Tállai András a Magyar Időknek kiemelte: a magyar társadalom egészének fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy megálljon a népességfogyás, szélesebb munkaképes réteg kell ugyanis ahhoz, hogy a magyar gazdaság évek, sőt évtizedek múlva is fejlődhessen, s az itt élők – beleértve a mindenkori nyugdíjasokat is – megfelelő életszínvonalat tudhassanak magukénak. Az új szabályok már az idén életbe léphetnek, ehhez azonban módosítani kell a banki előírásokat is.
Tállai András hangsúlyozta:
a csok módosítása nyomán még több család juthat jelentős támogatáshoz.
Az elképzelések ugyanis arról szólnak, hogy a jövőben a kétgyermekes családok is felvehetik a tízmillió forintos, kedvezményes kamattámogatású kölcsönt, a három gyereket nevelőknél pedig az összeg tízről 15 millióra emelkedik.
"A nemzeti kormány számára a gyerek az első, a gyermekes családok könnyebb megélhetéséhez szeretnénk minden segítséget megadni" – mondta, majd így folytatta: "jó, ha mindenki tisztában van azzal is, hogy a gyerekek számának növelése a társadalom együttes érdeke. A magyar társadalom egészének fontos – ha úgy tetszik, anyagi érdeke fűződik hozzá –, hogy megálljon a népességfogyás. Szélesebb munkaképes csoport kell ugyanis ahhoz, hogy a magyar gazdaság évek, sőt évtizedek múlva is fejlődhessen, illetve hogy a majdani magyar társadalom – beleértve az akkori nyugdíjasokat is – megfelelő életszínvonalon élhessenek."
Ezt az eredményt egyes országokban más kultúrájú bevándorlók tömeges behívásától, befogadásától remélik. A magyar kormány azonban nem a migrációban, hanem a magyar gyereket nevelő családok támogatásában hisz.
Tállai összefoglalta azokat az eredményeket, amelyeket a csok 2015 közepe óta tartó működése kapcsán érdemes kiemelni. Szeptember végéig – vagyis valamivel több, mint három év alatt – közel kilencvenezer család csokkérelmét fogadták be, az igénylések együttesen 257 milliárd forintról szóltak.
A csok az új lakások építését és vásárlását támogatja kiemelten, de a támogatás használt lakóingatlan megvételéhez is igénybe vehető. A kérelmezők kétharmada használt lakást nézett ki magának, a fennmaradó egyharmad pedig nagyrészt építkezéshez kért forrást. A támogatások 68 százalékából a városokban, 32 százalékából pedig falun épült vagy cserélt gazdát ingatlan.
Hangsúlyozta: a kormány célja, hogy
a vidéki kistelepüléseken tovább ösztönözze az otthonteremtést,
ezt szolgálja majd az úgynevezett falusi csok, amelyről már elvi döntés született, a részletek kidolgozása pedig folyamatban van.