A munkavállalókat védi a túlórára vonatkozó törvénykönyv módosítása

Kósa Lajos interjú, portré

Bár az ellenzéki pártok a szokásos színvonaltalansággal azonnal elkezdék támadni a kormányt a Munka törvénykönyvében várható változások miatt, az egyeztetések csak  jövő héten kezdődnek meg a munkaadókkal és a szakszervezetekkel. Kósa Lajos, az indítvány előterjesztője elmondta a Magyar Időknek, hogy a változtatások célja a munkaerőhiány orvoslása nemzetközi minta alapján. 

Kósa Lajos elmondta, hogy szó sincs arról, hogy mostantól kiszolgáltatottá válik bármelyik munkavállaló, a rendkívüli munkavégzés idejének elszámolásán akarnak változtatni, de ez nem azt jelenti, hogy kötelező lesz a túlórák új típusú elszámolása.

Szerinte a dolgozók alkupozíciójuk fog erősödni a vállalkozásokkal szemben, és nem kerülnek rosszabb helyzetbe a munkaidő-szervezésre vonatkozó szabályozás tervezett módosításával.

Mint mondta, több európai országban, például Szlovákiában is alkalmazzák a rugalmasabb munkaidő-szervezést.

A jelenlegi tervezet arról szól, hogy januártól a jelenlegi 250 óráról 400 órára növelnék az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő, tehát a túlórázás maximális mértékét a versenyszférában. A javaslat a jelenlegi egy helyett hároméves időszakra tenné lehetővé a munkáltatók számára, hogy a túlórák díjával és a szabadnapokkal elszámoljanak az alkalmazottaik felé. Kósa Lajos világossá tette, hogy a törvénymódosítás nem tenné kötelezővé ezt az elszámolást, csak lehetőséget adna rá,

mert vannak olyan iparágak, ahol a versenyképesség ezt kifejezetten megkívánja.

Kósa Lajos országgyűlési képviselő, az indítvány előterjesztője Fotó: Hirling Bálint - Origo

Mint elmondta, ez tulajdonképpen egy adminisztratív korlát lebontását jelentené, melynek az a célja, hogy

aki többet szeretne dolgozni, az többet dolgozhasson a törvényi előírásoknak megfelelően.

Ez az elképzelés beleillik abba a foglalkoztatási irányba, amelynek az a célja, hogy a kormány törekszik a teljes foglalkoztatottság elérése felé. Ennek példája a korábban létrehozott nyugdíjas-szövetkezetek vagy az idősek foglalkoztatást megkönnyítő intézkedés. A tervezet csak arról szól, hogy

lehetőség lesz a többletmunkára, amellyel, ha a dolgozók nem kívánnak élni egy-egy területen, senki nem kötelezi rá őket, csak akkor, ha a kollektív szerződésük ezt rögzíti

– fejtette ki a képviselő, majd kiemelte, hogy az új szabályozással nagyobb esély lesz arra, hogy a munkavállalók jobb körülményeket vagy magasabb bért alkudjanak ki maguknak.

Elmondta még a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégekkel kapcsolatban, hogy a cégek számára minimum kölcsönzési díjat tervez a kormány megállapítani, amely egyrészt a legális foglalkoztatást erősítheti, másrészt megelőzheti, hogy cégek menjenek csődbe a túl alacsony áron vállalt szolgáltatásaik miatt.