A lap kérdésére válaszolva, amely szerint az elmúlt hetekben nagy vitát kavart a médiában, hogy az oktatók egy része az egyetemi katedrán politizál, Sonkoly Gábor azt mondta: egy állami egyetem ne politizáljon, a tanóra nem erre való.
Ugyanakkor hozzátette, hogy
vannak olyan területek, ahol óhatatlanul szóba kerülhetnek aktuális politikai kérdések is,
ilyen például a média vagy a kortárs történelem.
"Bízom oktatóink felkészültségében, de ha egy hallgató vagy oktató úgy érzi, hogy őt politizálásra vagy az elveinek a megtagadására késztetik az egyetemen, akkor az etikai kérdés, amelyet fegyelmi bizottság elé kell vinni" - fogalmazott a dékán, aki rámutatott: ebben a hallgatói önkormányzat is a diákok segítségére van.
Sonkoly Gábor elmondta azt is, hogy az ELTE 2019. évi költségvetésében "van egy neuralgikus pont", amely szerint a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Karnak (TTK) a felhalmozott hiányuk miatt
karonként 250 millió forint megtakarítást kell végrehajtania többek között létszámleépítéssel.
Az oktatásért felelős államtitkársággal abban maradtak, hogy öt-hét százaléknál nem lehet több az elbocsátás - közölte.
Sonkoly Gábor szólt arról is, hogy készül a Bölcsészettudomány a 21. században című stratégia, amelynek igényét az oktatási kormányzat fogalmazta meg. Ebben az ELTE BTK meghatározó szerepet kíván játszani - emelte ki.
A dékán nagyon fontosnak nevezte, hogy nemzeti párbeszéd legyen arról,
mi a bölcsészettudomány szerepe ma Magyarországon,
és hogyan tud válaszokat találni a kortárs társadalmi igényekre a bölcsészettudomány. Az egyik ilyen fontos kérdéskör a nemzettudat - mondta hozzátéve, hogy társadalmi részvétellel együtt kell lefolytatni azokat a vitákat is, mit jelent ma a nemzeti kánon, kik tartoznak bele a nemzeti irodalmi, történelmi, nyelvi és néprajzi kánonba.
Ennek a kereteit is ki kell dolgozni - jegyezte meg Sonkoly Gábor, aki szerint a dokumentum arról is szól, hogy mi Magyarország helye a világban.