Az ellenzéki képviselők bűncselekményt követhettek el azzal, hogy betörtek az MTVA székházába

Budapest, 2018. december 17. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke, frakcióvezetője átmászik a kerítésen az MTVA Kunigunda utcai székházának területére 2018. december 17-én. Ellenzéki képviselők az önkéntes túlmunka idő bővítéséről szóló törvény ellen demonstrálnak az MTVA székháza előtt és élő adásban szeretnék elmondani nyilatkozatukat. MTI/Szigetváry Zsolt

Az ellenzéki képviselők áldozatként állítják be magukat a tegnapi, december 16-i MTVA-székházban előidézett erőszakos akciójukkal, ezzel teljesen félretájékoztatva a közvéleményt. Mentelmi jogukra hivatkozva törtek be és zavarták meg egy nemzetbiztonsági szempontból különlegesen védett intézmény működését. Ez azonban bűncselekménynek számít a magyar törvények értelmében.

A Századvég Alapítvány elemzése alapján, az MTVA tájékoztatási kötelezettségét minden helyzetben szavatolni kell, így katasztrófa vagy rendkívüli helyzet esetén is.

Nem véletlenül számít az MTVA ugyanolyan védett objektumnak, mint bármilyen más, közellátást garantáló intézmény (pl. Paksi Atomerőmű, Nemzeti Közművek).

Törvény rendelkezik arról, hogy

az MTVA teljes szervezete nemzetbiztonsági védelem alá esik.

Ebből következik, hogy mentelmi joggal való visszaélés történt akkor, amikor az ellenzéki politikusok csoportja erőszakkal megpróbált beférkőzni a köztelevízió egyik stúdiójába, hogy megzavarja az élő adást.

A magyar törvények értelmében az országgyűlés képviselői igazolványa valamennyi közigazgatási szervbe, valamint a közintézetekbe és közintézményekbe történő belépésre jogosít.

E jogosultság gyakorlása azonban nem eredményezheti az érintett szervek vagy intézmények rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét.

Egyes ellenzéki képviselők az MTVA székházában 2018. december 16-án tanúsított magatartása fölveti e sérelem bekövetkezett megvalósulásának lehetőségét.

A közérdekű üzem működésének megzavarása

bűncselekménynek minősül, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A büntetés kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is járhat, ha a bűncselekményt csoportosan, esetleg bűnszövetségben, vagy különösen nagy kárt okozva követték el.

Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy vagy ezt meghaladó kár okozása esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Hasonlóan rendbontó jelleggel viselkedtek már az Országgyűlésben is.

A 2018. december 12-én történt parlamenti rendzavarás kapcsán az Országgyűlés kormánypárti többsége (és az ülést vezető elnök) higgadtan reagált.

A magyar Országgyűlés általános fegyelmi gyakorlata pedig megfelel a nyugat-európainak.

Például amikor 2018 október közepén LMP-s országgyűlési képviselők „tandíjas" transzparensekkel zavarták meg a plenáris ülés nyugalmát,

Kövér László házelnök többszöri figyelmeztetés után kizárta őket az ülésnap hátralevő részéről.

Egy nemzetközi példa: 2010-ben a Bundestag CDU-s elnöke, Norbert Lammert néhány felszólítás után kitiltotta az ülésről a szélsőbaloldali Linke számos képviselőjét, akik egy afganisztáni katonai beavatkozás áldozatainak nevével transzparenseket lobogtattak.

A hazai szabályozás és alkotmányos gyakorlat így összességében konform az irányadó nyugat-európai tapasztalatokkal.

A teljes elemzés elérhető a Századvég weboldalán.