A két vádlott 2011-ben elhatározta, hogy a biztonságtechnikai cégük dolgozói utáni adókat és a járulékokat nem fizetik be.
Ezért az ott dolgozók munkaviszonyát látszólag megszüntették és fiktív munkaerő-kölcsönzési és megbízási szerződéseket kötöttek, a bűncselekménybe bevont társaságokat pedig rendszeresen cserélték.
A könyvelésben a két vádlottnak segített egy harmadik társuk, valamint két elkövető pedig a valótlan munkaügyi bejelentésekben, a fiktív számlák, pénzügyi dokumentumok kiállításában vett részt.
A vádlottak 2011 és 2015 között összesen 155 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek.
Az eljárás közben a vádlottak beismerték tetteiket, a Fővárosi Főügyészség pedig az új büntetőeljárási törvény alapján egyezséget ajánlott nekik, aminek része volt a kár visszafizetése. A vádlottak és védőik elfogadták az ügyészség feltételeit,
a céget irányító vádlottak részben már az egyezséget megelőzően kifizették az okozott kárt.
A vádlottak a bíróság előkészítő ülésén is fenntartották beismerésüket és lemondtak a tárgyalásról. A Fővárosi Törvényszék ezután jóváhagyta az egyezséget, és nyomban meghozta azzal azonos tartalmú ítéletét, ami szerint a vádlottak bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalást, valamint hamis magánokirat felhasználását követték el, és ezért
az egyik vádlottat 2,5 millió forint pénzbüntetésre, társait 2-2 év - 3-5 év közti próbaidőre - felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
Az ítéletet mindenki tudomásul vette, így az jogerős - közölte a Fővárosi Főügyészség.