Azért jó, ha leírjuk, hogy hiába minden brüsszeli hazugság, a mai nap újfent megerősítette a tényt, hogy Magyarországon lehet tüntetni, demokrácia és jogállam van, bármit is állít Sargentini és Verhofstadt a hatalomra kiéhezett ellenzéki vezetőkkel karöltve.
No, de ha már szóba hoztuk a „kiváló képességű” ellenzéki vezetőket, érdemes is megjegyezni, hogy ahogy az várható volt, természetesen iparkodtak politikai tőkét kovácsolni a szakszervezetek és a kormányzat lényegében szakpolitikai vitájából.
Ki is vonult hát Ujhelyi István szocialista EP-képviselő és az MSZP jelenlegi „erőskezű” vezetése, Tóth Bertalan és Molnár Zsolt személyében.
Teljesen jogosan voltak jelen a fiúk, hiszen bevallhatjuk, hogy az MSZP-nél hitelesebben más nem is tudná képviselni a hétköznapi, munkás emberek érdekeit. Hiszen ez az a párt, amely legalább kettő, de inkább három milliárdos miniszterelnököt termelt ki.
És hát ki más, ha nem épp Bajnai és Gyurcsány, vagy a 6000 eurós európai parlamenti fizetésen „tengődő” Ujhelyi értené a legjobban a kétkezi munkások problémáit.
Felkapták hát a kukásmellényt, hogy aztán a Kossuth térről jelentkezzenek be a több száz ezres telefonjaikról Facebookra.
A fiúk „beöltözése” azonban nem előzmény nélküli, az jól előkészített politikai akció volt – mint mindig –, némi katyvasszal.
Ugyanis, ahogy azt korábban megírtuk, a magyar ellenzék már a hét elején megpróbálta lemásolni a lemásolhatatlant: a francia sárgamellényesek mozgalmát.
Tóth Bertalan MSZP-elnök, Ujhelyi István szocialista EP-képviselő és Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke budapesti kukásmellényt húzott, és fényképezőgép elé állt a szerdai napon. Akkor még nem tudtuk, hogy mi jöhet ezek után? Kukaborogatás? Rendőrségi vízágyúzás? Rohamosztagosok?
De mára kiderült, hogy a fiúk csak a hétvégi tüntire próbálták fel a „fellépőszerkót”.
Az MSZP amúgy is bizonyította három kormányzati cikluson keresztül már, hogy mennyire érzékenyek szociálisan, és mennyire szívükön viselik a kisemberek problémáit.
Kezdjük a 90-es éveknél, hiszen a Bokros-csomag szociális érzékenységéhez kétség sem férhet.
Olyan kiváló intézkedéseket tartalmazott, mint például:
a felsőoktatás, a fogászati ellátás ingyenességének megszüntetése. A gyermekgondozási segélyre, családi pótlékra, gyermeknevelési támogatásra jogosultak körének szűkítése.
De csökkentették a gyógyszerek állami támogatását, felemelték a nyugdíjkorhatárt, és sorolhatnánk még.
De hasonlóan jól szerepelt a nagy „szociáldemokrata párt” a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok alatt is, hiszen Gyurcsány csomagja is rejtett számos empatikus, és az emberek életét megkönnyítő intézkedést.
Ez a csomag tartalmazott egy 30 százalékos gázáremelést, egy 15 százalékos villanyáremelést, és szinte valamennyi adónemben is emelkedés volt.
De a DK elnökének nevéhez fűződik az embereknek a devizahitel csapdájába történő belekényszerítése, és családok tízezreinek megnyomorítása.
Így kétség sem fér hozzá, hogy Gyurcsány teljesen kiérdemelte a jelenlétét a mai tüntetésen, hiszen nála senki nem tudja átérezni jobban a dolgozó kisemberek nehézségeit.
Gyurcsány mellett Bajnai kormányfői időszakát is belengte a szolidaritás és empátia szele, hiszen
Bajnai elvette a 13. havi nyugdíjat, megemelte a nyugdíjkorhatárt is, de a családosoknak adott juttatásokat – gyes, gyed, családi pótlék megvágása, és még lehetne sorolni.
Így, mint a kisemberek életének felvirágoztatója, hiányoltam is a mai tüntetésről.
Viszont fontos megjegyezni, hogy az ellenzéki propagandasajtó többnapos kampánya ellenére nagyon kevesen mentek el a mai tüntetésre, maximum 2-3 ezer ember. Ebből is látszik, hogy tulajdonképpen csak a baloldali pártok és a baloldali szakszervezetek tüntettek. A megmozdulás tehát kudarcba fulladt, de nem csak ezért, hanem azért is, mert
a törvény szövege világos: senkit nem köteleznek túlórára, mert önként vállalt túlmunkát enged csupán a törvény.
A tüntetés így nem más, mint a szakszervezetek kétségbeesett akciója, hiszen a dolgozó nélkülük is meg tud állapodni a munkáltatóval, îgy félnek, higy nem lesz többet szükség szakszervezetre. Egyértelmű tehát, hogy politikai hisztériáról van szó,
mert senkit nem kötelezhetnek túlórára az írásos beleegyezése nélkül, ahogy az állítás sem igaz, hogy a túlórát három évente kell kifizetni, mert a ledolgozott túlorákat, ahogy eddig is, minden hónapban ki kell fizetni.