Új brüsszeli ötlet: évente tízezer migránst telepítenének Magyarországra
![Fleury Merogis blocked by jail workers FO UFAP afghanistan blocus centre de retention choisy le roi crisis DEMONSTRATION fleury fleury merogis france jail migrant noborder paris PRISON prison workers protest protest march refugees soudan ufap syndicate U](https://cdn.origo.hu/2023/12/JU6zKWgf2q5sC4ILKY_MYy9Izwh_O2HFMx54Z8didf4/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzJjMTk3NGIwYjczNTQ4ODc5NzFkMDgwMDQ4N2JmNjhl.webp)
Az Európai Uniónak van egy új migrációs javaslata, amely így nekünk nem jó, mert a középpontjában továbbra is a kötelező áthelyezés van – jelentette ki hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök Szófiában, miután az EU soros elnökségét ellátó Bulgária kormányfőjével, Bojko Boriszovval beszélt. Orbán Viktor azt mondta
egyre nő a kötelezően befogadandó migránsok száma, az új javaslat alapján Magyarországnak már tízezer embert kellene átvennie évente,
miközben korábban ezret említettek. Jól látható, hogy egy felső határ nélküli kvótáról van szó.
A Magyar Idők birtokába került egy olyan uniós szakértői dokumentum, amely a dublini rendelet megreformálására vonatkozik. A rendelet szerint egy unión kívüli állampolgár által benyújtott menedékkérelem megvizsgálásáért az az EU-tagállam felel, amelynek a területén lépett először az EU-ba az illető. Az egyezmény eredeti célja annak megakadályozása volt, hogy egy migráns több tagállamban is benyújtson kérelmet.
A rendelet a 2015-ben tetőző bevándorlási hullám idején értelmét vesztette, miután a bevándorlók sokszor regisztrálás nélkül indultak el Görögországból, illetve Olaszországból, és gyalogoltak át ellenőrizetlenül Európa határain.
A törvényeket nem tartotta be Angela Merkel német kancellár sem,
aki elhatározta, hogy a szíriai menedékkérelmek elbírálását magára vállalja a német bevándorlási hivatal. Az EU-n belül ezért egyetértés van arról, hogy a rendeletet mindenképp meg kell reformálni.
A bolgár elnökség által a többi EU-tagállam számára elérhetővé tett javaslat egy szolidaritási mechanizmust, pontosabban az önkéntes és a kötelező áttelepítést vezetné be. Az önkéntes áthelyezés akkor lépne életbe, ha egy tagállam eléri a számára meghatározott „tisztességes részesedés" száz százalékát, míg
a kötelező áthelyezés 160, illetve 180 százaléknál lépne életbe.
A tisztességes részesedés a menedékkérők egy konkrét száma, akikért egy adott tagállam felel. Ezt a számot pedig egy algoritmus alapján határozzák meg, amely az adott tagállam lakosságszámától és GDP-jétől, illetve az EU-ban egy évvel korábban benyújtott menedékkérelmek számától is függ. A tavalyi menedékkérelmek alapján Magyarország tisztességes részesedése 10 518 személy lenne.
Amikor valamelyik tagállam eléri a számára megállapított tisztességes részesedés 100 százalékát, arra kell törekedni, hogy a többi tagállam pénzügyi, szakértői és technikai támogatásával visszaállítsák a normális körülményeket. Ha a menedékkérők száma meghaladja a tisztességes részesedés 160 százalékát, illetve az adott tagállam népességének több mint 0,1 százalékát teszi ki, a javaslat kötelező áthelyezést szorgalmaz, és
egy kétéves periódus alatt maximálisan teljesíthető plafonszámként kétszázezer menedékkérőt határoz meg.
A konkrét intézkedéseket az Európai Tanács minősített többséggel fogadná el, vagyis egy vagy két tagállam vétója sem lenne elegendő az áttelepítések megakadályozására. A tervezet alapján minden tagállamnak az előre megállapított részesedése legalább 75 százalékát kellene kötelezően fogadnia, a fennmaradó 25 százalékot alternatív intézkedésekkel válthatná ki, például személyenként 30 ezer eurós összeggel. A tisztességes részesedés 180 százalékánál még szavazásra sincs szükség, az áttelepítések automatikusan megkezdődnek.
Az új dublini rendszer számításai szerint a tavalyi menedékkérelmek alapján Görögország esetében a tisztességes részesedés aránya csaknem 13 ezer kérelmező, és mivel tavaly a görögök majdnem 59 ezer új kérelmet regisztráltak, a 180 százalékot bőven meghaladva 455 százalékkal érnék el a kritikus helyzetet. Ez azt jelenti, hogy csak
Görögország területéről több mint 45 ezer lenne az áthelyezendő személyek száma.
A rendelkezésre álló adatok és a tervezet logikája alapján Magyarországnak közülük is 737 főt kellene befogadnia.
Az uniós terv egybecseng az Európai Parlament által tavaly novemberben elfogadott, a dublini rendelet reformjára vonatkozó javaslatával, amely a menedékkérők felső korlát nélküli áthelyezését és a befogadásuktól vonakodó tagállamok büntetését tenné lehetővé.