Ismét kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen az Európai Bizottság a „Stop Soros" törvény és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt.
A „Stop Soros!" elfogadásával büntethetővé vált az illegális bevándorlás elősegítése, támogatása
– aki ilyen bűncselekmény elkövetéséhez anyagi támogatást ad, vagy szervező tevékenységet rendszeresen folytat, azt egy év szabadságvesztéssel is lehet sújtani.
Mindemellett az Európai Bizottság csütörtökön bírósági szakaszba léptetheti a magyarországi menekültügyi szabályozás miatt még 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást. A brüsszeli testület a menekültügyi eljárásokat, a visszatérésre vonatkozó szabályokat és a befogadási feltételeket ítéli az uniós joggal összeegyeztethetetlennek. Mivel az aggodalmaira mostanáig nem kapott kielégítő választ Budapestről, az eljárás következő szakaszának megfelelően a magyar kormányt az EU Bírósága elé citálja.
Az esetleges eljárásal kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, Brüsszellel szemben mi védjük az európai emberek érdekeit és biztonságát. A brüsszeli migrációs politika érdeme, hogy 29 terrortámadás történt az elmúlt években - tette hozzá. A migrációs kérdés biztonsági kérdés, ezért a kormány számára a legfontosabb a magyar emberek biztonságának a védelme – mondta a politikus.
Vállaljuk a küzdelmet az európai színtéren és a továbbiakban is meg fogjuk védeni a magyar emberek biztonságát –
tette hozzá.
Mindezeket a brüsszeli lépéseket nehéz másként értékelni, hogy Soros György emberei az amerikai tőzsdespekuláns érdekében újabb támadást indítanak hazánk ellen. Érthető, hogy Sorosnak nem tetszenek ezek a jogszabályok, mivel
így szinte lehetetlen lesz megszervezni a hazai bevándorlást.
Soros egyik leghűségesebb brüsszeli embere Frans Timmermans, aki a jogi ügyekért felel az Európai Bizottságban, már közvetlenül az április 8-i kétharmados Fidesz-KDNP-győzelmet hozó választás után titokban egyeztetett Sorossal.
Akkor a bizottság szóvivője már nem is próbált úgy tenni, mintha nem Soros utasítaná őket, sajtótájékoztatóján a legnagyobb természetességgel előre elmondta, Soros kedvenc vesszőparipáiról fognak tárgyalni: vagyis a "jogállamiságról", a nyitott társadalmakról, meg arról, hogyan lehet megerősíteni Európa egységét. Vagyis létrehozni az Európai Egyesült Államokat, amit senki által meg nem választott bürokraták irányítanak Brüsszelből, persze Soros György igényei szerint.
Margarítisz Szkínász szóvivő azzal is eldicsekedett, hogy
Soros és Timmermans nagyon régóta ismerik egymást, és már 20 éve rendszeresen folytatnak egyeztetéseket
az Európai Uniót érintő témák széles köréről. Vagyis az Európai Bizottság vezetői hivatalos tárgyalásokat folytatnak egy minden legitimáció nélküli, soha sehova meg nem választott tőzsdespekulánssal.
Az, hogy Soros befolyása egy csöppet sem csökkent a brüsszeli döntéshozatalra, jól mutatta a „válogatott hazugságok gyűjteményének", az úgynevezett Sargetni-jelentésnek a megszavazása is. A dokumentumot a Soros-embereivel alaposan feltöltött Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága, azaz a LIBE-bizottság fogadta el.
A cél, hogy a hetes cikkely szerinti eljárást megindítsák Magyarország ellen.
A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi EU-tag egyhangú támogatására van szükség.
A Sargentini-jelentés elfogadásán összesen 57 képviselő vett részt. Ebből 37-en szavaztak a Magyarországot elítélő jelentés mellett, 19-en pedig ellene. Érdekesség, hogy a 37 Magyarország ellen szavazó politikus közül többen szerepelnek azon a lobbilistán, amit a Soros-féle OSI (Nyílt Társadalom Alapítványok) jegyez. Tehát a magyarok ellen szavazó képviselők majdnem fele rajta van a Soros-féle alapítvány listáján mint "megbízható szövetséges".
Soroséknak nagy befolyása van az Európai Parlamentben,
megbízható szövetségeseik listáján az EP-képviselők harmada szerepel, ez több mint 200 képviselőt jelent.
Külön érdekesség, hogy az egyik legnagyobb bizottságban, a LIBE-ben van az egyik legnagyobb sorosista tábor. A LIBE-bizottság körülbelül 120 tagjából (az állandó és a póttagokkal együtt) 54 képviselő szerepel Sorosék lobbilistáján mint megbízható szövetséges. Ők munkálkodnak Magyarország ellen.
Az amerikai tőzsdespekuláns terveit nagyban aláásta, hogy még a tavaszi kampányban robbant a bomba: Soros katonái lebuktak, mert kiszivárgott hangfelvételeken leplezetlenül beszéltek arról, hogy a milliárdos tőzsdespekuláns céljainak megfelelően
emberbarátinak maszkírozott, de kőkemény üzleti érdekeket szolgáló munkát végeznek a Soros által finanszírozott civil szervezetekben.
A hazai balliberális portálok meséje szerint az általuk lejáratásnak nevezett lebukás megrendelője a magyar kormány. Kár, hogy ez nem igaz. Soros Györgynek ugyanis egy másik milliárdossal akadt üzleti konfliktusa, aki nem volt rest a szakmában elitcsapatként jegyzett magánnyomozó-csoportot felbérelni, hogy bebizonyítsa: Soros civil szervezetei a spekuláns üzleti érdekeinek fedőszervei, képviselői és lobbistái.
A 2018-as választási kampány hajrájában a Magyar Idők vezető publicistája, Bayer Zsolt olyan hangfelvételekhez jutott hozzá, amelyeken magyar és más sorosista civil szervezeti vezetők leplezetlenül beszélnek a Soros-hálózat működéséről, céljairól és valódi szándékairól. Lelepleződött az is - különböző szervezetei vezetők mondták el saját maguk -, hogy
a spekuláns politikai véleményének és akaratának érvényre juttatását szolgálják az általa pénzelt alapítványok, és ezek összefüggő, együttműködő hálózatot alkotva politikai tevékenységet végeznek:
egy NGO-vezető azt is kifejtette, végeredményben ez is csak a pénzről szól.
A Magyar Idők birtokába jutott további hangfelvételen Tracie Ahern, a Soros Fund Management, Soros amerikai pénzügyi alapjának korábbi pénzügyi vezetője pedig arról beszélt: Soros a Nyílt Társadalom Alapítványt (Open Society Foundations) eszközként használja politikai véleményének érvényre juttatására az Egyesült Államokban és Európában is. Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) korábbi vezetője pedig Berlinben, egy európai Soros-szervezet vezetőjeként a magyar kormányra helyezhető nyomásgyakorlást úgy tartotta kivitelezhetőnek, ha a német külügyminisztérium a jelentős német befektetések felől helyezi presszió alá Magyarországot.
Sorosról egyébként az is kiderült, hogy az általa pénzelt, úgynevezett civil szervezetek buktatták meg az ukrán elnököt. „Sokat tettünk az ellenállás előfeltételeinek terén" – fogalmazott Soros embere. Sorosék gyakorlatilag beszivárogtak az ukrajnai kormányzatba. „A forradalmat követően Soros úgy döntött, hogy pénzt ad úgynevezett stratégiai tanácsadó csoportok felállítására. (...) Hogy ez mit jelent?
A forradalom után, képzeld el az új minisztériumokat, az új hatalmat, ők nem értettek hozzá, hogyan lássák el ezt a feladatot nekünk. (...) Csak iránymutatásra volt szükségük a csoportoknak, és mi adtunk pénzt a szakértőknek, akik már korábban vagy attól fogva elkezdtek ezeken a politikákon dolgozni."
Ehhez a történethez csak apró adalék, hogy Ukrajna rendelkezik a világ legértékesebb feketeföld-készletével. Minden bizonnyal ezzel áll összefüggésben, hogy az IMF több alkalommal is feltételül szabta: csak abban az esetben folyósít újabb, milliárd dolláros hiteleket Ukrajnának, ha az megnyitja földpiacát, és értékesít 2 millió hektár, állami tulajdonban lévő termőföldet. A kör itt is bezárul: Sorosnak van kifejezetten agrártémákra specializálódott ukrán "civil szervezete" is, mely - micsoda meglepetés - a földpiac megnyitásáért és a földprivatizációért harcol. Biztosan a milliárdos spekuláns agrárbefektetési terveitől teljesen függetlenül.
Mindezek után teljesen érthető, hogy az amerikai tőzsdespekuláns a következő időszakban is mindent el fog követni, hogy a legitimen megválasztott magyar kormányt támadja a senki által nem megválasztott álcivil szervezetei és az Európai Bizottságon keresztül. Szó sincs arról, hogy Soros feladta volna a tervét, csupán más eszközökkel fog próbálkozni a következő hónapokban.