Európai élmezőnyben a magyar nyugdíjasok életszínvonala

A séta is mozgásnak számít

Az Európai Unióban élő nyugdíjasok 14 százaléka van kitéve a szegénység kockázatának, Magyarországon ez az arány mindössze 9 százalék. Ezzel az adattal az uniós tagországok élmezőnyében vagyunk, csak Franciaország, Dánia és Szlovákia előz meg minket. A hazai balliberális sajtóban idolként beállított Balti-országokban kifejezetten szörnyű a nyugdíjasok helyzete, de Németországban sem rózsás az összkép.

Az uniós statisztikai hivatal rendelkezésére álló legfrissebb (2017-es) adatok szerint a szegénység kockázatának kitett nyugdíjasok aránya a tagállamok többségében 10 és 25 százalék közé esik. Az uniós átlag 2013-ban még 12,6 volt, azóta folyamatosan emelkedik. Az uniós meghatározás szerint a „szegénység kockázatának” azok az emberek vannak kitéve, akik olyan háztartásban élnek, amelynek ekvivalens összjövedelme nem éri el a háztartásokra számított nemzeti ekvivalens mediánjövedelem 60 százalékát.

A szegénység kockázatának kitett nyugdíjasok aránya az EU országaiban, Magyarországon nagyon kedvező a helyzet

A szám tehát azt mutatja, hogy a nyugdíjas a társadalom többi tagjához képest mennyi jövedelemmel rendelkezik. Azért sem abszolút szám, mert a megélhetési költségek a különböző országokban különböznek – vagyis nem ugyanannyiért lehet megélni Németországban, mint Magyarországon (Magyarországon a KSH adatai szerint 2017-ben az egyszemélyes háztartásokra vonatkozóan az „éves szegénységi küszöb” 1 006 249 forint volt). A 2017-es adatok szerint

a nyugdíjasok több mint 30 százalékát négy tagállamban fenyegeti a szegénység: Észtországban (46 százalék), Lettországban (44 százalék), Litvániában (37 százalék)

és Bulgáriában (32 százalék) - írta az uzletem.hu.

A magyar nyugdíjasok a szegénységi kockázat tekintetében nagyon jó helyen állnak az unióban Forrás: pxhere.com

Élmezőnyben Magyarország

A legalacsonyabb, 7 százalékos mutatóval Franciaország rendelkezik, a szegénység kockázata Szlovákiában a nyugdíjasok mindössze 8 százalékát,

Dániában, Magyarországon és Luxemburgban pedig egyaránt 9 százalékát érinti.

A szegénység kockázata tekintetében a nyugdíjasok helyzete kedvezőbb, mint az „átlag európaiaké”: a teljes népességben a szóban forgó arány 2017-ben 17 százalék volt az EU-ban.

A mostani számok annak fényében különösen érdekesek, hogy több hazai balliberális médium azt próbálja elhitetni a hazai közvéleménnyel, hogy hazánkhoz képest mekkora sikereket értek el a Balti-államok az elmúlt években. Ez az állítás mindenképpen megkérdőjeleződik, mivel pont a mintaként tekintett országokban nagyon kedvezőtlen a nyugdíjasok helyzete. Világosan látszik, hogy a Balti-államokban bevezették ugyan az eurót, de ennek nagyon súlyos társadalmi ára van, főleg a nyugdíjasokat illetően.

A kormány az elmúlt években nemcsak megőrizte, hanem növelte is a nyugdíjak vásárlóértékét Forrás: MTI/Balázs Attila

Évi 42 ezer forint plusz

A januárban kapott nyugdíj összege decemberhez képest 3500 forinttal emelkedett – minderről már Rétvári Bence beszélt, aki megjegyezte, a kormányváltás idején, 2010-ben egy lyuk tátongott a nyugdíjakban, amelyet előbb be kellett foltoznia a kormánynak. Az elmúlt évek emelései során a nyugdíjak vásárlóértéke 10 százalékkal növekedett, ezen felül nyugdíjprémiummal is kiegészült a megemelt összeg. Az emberi erőforrások minisztériumának államtitkára kiemelte, az összegszerű emeléseken túl közel 80 milliárdos összeget Erzsébet-utalvány révén kaptak meg, és az Erzsébet-program egyéb elemei, mint például kedvezményes üdülések is segítették az időseket.

Idén 2,7 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak.

Egy átlagos nyugdíj esetében éves szinten 42 ezer forint az emelkedés.

Az intézkedés két és fél millió nyugdíjast érint. 2010-ben, amikor a Fidesz–KDNP megkapta a kormányzás lehetőségét, azt vállalták, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét megőrzik. Ez ambiciózus vállalás volt, mert a nyugdíjasoktól nem sokkal korábban vették el egyhavi nyugdíjukat, a nyugdíjkasszában pedig több száz milliárd forintos hiány volt. A kormánynak sikerült tartania az ígéretét, sőt, ennél többet is el tudott érni.

Több intézkedéssel segítették a nyugdíjasok helyzetét Forrás: Shutterstock

Visszamenőlegesen kárpótol a kormány

2010 óta 33 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, az infláció mértékét levonva pedig tíz százalék körüli vásárlóérték-növekedésről lehet beszélni, vagyis ennyivel érnek többet a nyugdíjak. Olyan rendszer jött létre, amely biztosítja, hogy a nyugdíjasok ne járhassanak rosszul. Ha ugyanis a tervezettnél nagyobb az infláció, akkor a különbözetet utólag, visszamenőlegesen megkapják a nyugdíjasok, ha azonban az infláció alacsonyabb a tervezettnél, akkor a különbözetet megtarthatják.

A kormány nem csak a nyugdíjemelésekkel javították az idősek helyzetét.

2017-ben 24 milliárd forintot, tavaly pedig 41,3 milliárd forintot fizettek ki nyugdíjprémiumként.

Erzsébet-utalványt 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban kaptak a nyugdíjasok, összesen 81 milliárd forint értékben, a Nők 40 programban pedig 240 ezer nő vett részt. A kormány a rezsicsökkentéssel is segítette a nyugdíjasokat, az Erzsébet-programban pedig 2010 óta 260 ezer nyugdíjas tudott részt venni.