Minden eddiginél jobban erőltetik a közös ellenzéki, bevándorláspárti listát

Egy új csoportosulás bukkant fel a láthatáron, akik minden eddiginél hangosabban követelik, hogy az ellenzék szerveződjön egységbe az európai parlamenti választásra. Egyik programpontjukban azt fogalmazták meg, hogy a külső migrációt egy szolidáris, összetartó Európai Unióval kellene kezelni. Véletlen lenne ez a Soros világát tükröző gondolat? Nem, a kezdeményezés mögött több olyan személy áll, akik így vagy úgy, de köthetőek az amerikai bevándorláspárti milliárdoshoz. Bemutatjuk a Közös Európa Kezdeményezést, amelynek legfőbb célkitűzése, hogy már májusra egy zászló alá terelje az ellenzéki pártokat.

"Felhívom az ellenzéki pártokat, hogy vitassák meg az összehangolt, közös kampány indítását, valamint a közös lista állítását az európai parlamenti választásra" - szólította fel a kormányellenes erőket, társadalmi szervezeteket és a szakszervezeteket Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője pénteki sajtótájékoztatóján. A január eleji ellenzéki tüntetés óta nem titok: komoly politikai szándék mutatkozik arra, hogy Gyurcsány Ferenctől kezdve a szocialistákon át egészen a Jobbikig egy közös, bevándorláspárti listával vágjanak neki a májusi voksolásnak. Mint ismert, az ötletet Tóth Bertalan MSZP-elnök vetette fel, ami számos ellenzéki pártnak és politikusnak elnyerte a tetszését. Jávor a felhívással egyidejűleg bejelentette: annak érdekében, hogy a legszélesebb körű ellenzéki együttműködést megvalósítsák, létrejött a Közös Európa nevű kezdeményezés. Mint kiderült, a szerveződésnek egyetlen célja van: beterelni egy közös zászló alá az összes ellenzéki pártot a szélsőségesen liberális Gyurcsány-párttól az antiszemita Jobbikig.

Cél az ellenzéki együttműködés

"Európa májusban választ. Nem csupán az Európai Parlament tagjait választja meg, de leadott voksaikkal az európai polgárok – jobban, mint korábban bármikor -, az Európai Unió előtt álló lehetőségek közül is választanak. Döntünk arról, hogyan nézünk szembe az előttünk álló feladatokkal, miképpen formáljuk az Európai Uniót" - emelték már meg kezdésként a tétet felhívásukban, hogy aztán rátérjenek a lényegre, az összellenzéki listára. "De nem csak ezért van a májusi európai parlamenti választásnak tétje a kormány politikájával szemben álló magyarok számára.

A tavaszi voksolás megmutathatja az ellenzéki együttműködés erejét is a kormánnyal szemben" - írták. A pár napja alakult csoport úgy látja, az egyik legnagyobb kérdés, hogy a decemberi tüntetések után meg tud-e erősödni az ellenzék az uniós, és azt követő önkormányzati választásra. Majd ezt követően megfogalmazták ars poeticájukat, az ellenzéki egységfrontot, ami a következőképpen néz ki írásban:

A siker elengedhetetlen, de önmagában nem elégséges feltétele az ellenzéki táboron belüli verseny csökkentése. Elkerülhetetlennek tartjuk ezért, hogy az ellenzéki erők megfontolják a lehető legszélesebb körű, és lehető legszorosabb együttműködés megteremtését az EP-választásra.

A Közös Európa elnevezésű kezdeményezés alapítói összefogásra szólították fel az ellenzéki pártokat. Nemcsak az önkormányzati, hanem az európai parlamenti választáson is egységet szeretnének látni Forrás: Facebook

Ahhoz, hogy a legszélesebb körű és a legszorosabb együttműködés létrejöjjön, célokat is megfogalmaztak:

• elő akarják segíteni az erről szóló közös gondolkodást,
• közre akarnak működni a szorosabb együttműködéshez vezető folyamatban, és
• hozzá akarnak járulni az ellenzéki oldal konszolidációjához.

Bemutatkozásuk szerint nincsen szándékukban versenybe szállni a meglevő pártokkal, csupán segíteni akarnak egymásra találásukban. Hogy ez gördülékenyen menjen, olyan pontokat is kidolgoztak, amelyek meglátásuk szerint valamennyiük számára elfogadhatóak. Ezek közül egy látványosan kiemelkedik.

Segítenék az illegális bevándorlást

Köztudott, a parlamenti választási kampányban az ellenzék hevesen tagadta, hogy támogatná a migrációt, és - ezzel összefüggésben - lebontaná a magyar kormány által a határon felállított kerítést. Mivel a magyar polgárok túlnyomó többsége a mai napig elutasítja a kontinensre irányuló bevándorlást, ezért az ellenzéki szereplők szempontjából teljesen logikus volt, hogy a népszerűtlen hangokat elnyomták a szavazatszerzés időszakában. Miután lement az óriási téttel bíró választás, nem kötött senkit annyira a pártszigor, egyre-másra bukkantak elő azok a megnyilvánulások, amiből teljesen nyilvánvaló, hogy mást mondtak, mint amit valójában gondoltak. Ennek egyik ékes példája a frissen alakult Közös Európa nevű kezdeményezés, amely a szolidaritás álcája mögé bújva behívná az Európába irányuló embertömeget. A következőképpen fogalmazták ezt meg: Támogatjuk a szolidáris, összetartó Európai Uniót, mert közösen tudunk válaszolni az olyan világméretű kihívásokra, mint a globális biztonságpolitikai fenyegetések, a klímaváltozás és más környezeti problémák vagy a külső migráció!

Nem kevesebb történt tehát, minthogy négy hónappal a választás előtt megalakult egy szervezet, amely az uniós bürokraták nyelvezetét kölcsönözve

azt követeli valamennyi ellenzéki párttól, hogy csak a szolidaritás oldaláról közelítsék meg a bevándorlást. Vagyis: nyissanak szabad utat az illegális bevándorlók előtt!

"Itt az idő: közösen kell cselekednünk, hogy ezen célok és értékek erős képviseletét teremthessük meg Európában. Ezt azonban csak közös erőfeszítéssel, együttműködve érhetjük el" - ezzel a csatakiáltással zárják gondolataikat.

Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő egy erővágóval a kezében gúnyolódik a határzáron Forrás: Facebook

Kik azok, akik ennyire elszántan szeretnék az ellenzéki egységfrontot?

Soros György emberei a Közös Európában

A Közös Európa Facebook-oldalán és honlapján is megtalálható az a névsor, amely felsorakoztatja a kezdeményezés elindítóit és támogatóit.

• Andor László - közgazdász, MSZP-s politikus. 2010-2014 között az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa volt. Andor neve szerepelt Karácsony Gergely "árnyékkormányában"
• Ámon Ada - szintén szerepelt Karácsony Gergely "árnyékkormányában", az Energiaklub igazgatója. A szervezet 27 millió forintot, 2016-ban több mint 12 millió forintot kapott a Soros György által fenntartott alapítványoktól.
• Balázs Péter - egykori MSZP-s külügyminiszter, jelenleg a Soros-egyetem oktatója. Legutóbb azzal hívta fel magára figyelmet, hogy Soros György Nyílt Társadalom Alapítványának (Open Society Foundation) prágai kirendeltségének támogatásával a IV. Prague European Summit (PES) elnevezésű rendezvényen kritizálta a magyar kormányt.
• Bod Péter Ákos - közgazdász, egyetemi tanár 1990 és 1991 között országgyűlési képviselő, majd 1994-ig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke volt.
• Bojár Gábor - üzletember, 1998-tól 2005-ig a Soros Alapítvány Kuratóriumának volt a tagja. Feltűnésekor támogatta a Momentum Mozgalmat, azonban később kihátrált mögülük.
• Hadházy Ákos - az LMP extárselnöke, jelenleg független képviselő. Széllel együtt az ellenzéki tiltakozások egyik arca.
• Holoda Attila - korábbi helyettes államtitkár.
• Jávor Benedek - a Párbeszéd EP-képviselője, korábbi LMP-s politikus.
• Mellár Tamás - a Párbeszéd parlamenti képviselője.
• Róna Péter - baloldali közgazdász, az LMP tagja volt, de 2018 májusában elhagyta az álzöldeket.
• Szél Bernadett - 16 éves kora óta kötődik Soros György birodalmához. 2002 márciusa és júniusa között programvezető lett a Soroshoz köthető Menedék – Migránsokat Segítő Egyesületben, és a Humanista Mozgalomban is tevékenykedett. Tavaly év végén kilépett az LMP-ből, jelenleg független országgyűlési képviselő.