A rendezvény elején gyászima hangzott el a Dohány utcai zsinagóga kertjében, az Emanuel Emlékparkban, a holokauszt áldozatainak emlékfájánál.
Közös főhajtás és koszorúzás után az emlékezés köveit helyezték el ugyanott.
A Goldmark-teremben a beszédek sorát Heisler András, a Mazsihisz elnöke nyitotta meg, aki köszöntőjében azt hangoztatta, hogy
a holokauszt nem kizárólag a zsidó közösség belügye, hanem az egész társadalomé,
ezért az igazi szabadságot az jelenti, ha az emlékezés felelősségét az egész társadalom viseli, és egységesen fellép a történelemhamisítás ellen.
Az emlékezésnek univerzálisnak kell lennie, zsidóknak és nem zsidóknak, győztes és vesztes hatalmak képviselőinek közösen kell őszintén szembenézniük a valósággal - jelentette ki Heisler András.
A Mazsihisz elnöke felidézte, hogy közösségük hetvennégy éve minden esztendőben emlékezik a 20. század borzalmaira. Ezt még az egykori kommunista rendszer alatt is megtehették - jegyezte meg.
Heisler András kitért arra, hogy
az Auschwitzból kiszabadított foglyok között csaknem kétszáz gyermek volt. Őket orvosi kutatásokban akarták felhasználni egerek és patkányok helyett
- jelentette ki.
Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete angol nyelvű köszöntőjében azt hangoztatta, hogy kötelességük emlékezni, soha nem felejtenek. Azt mondta, nincs vigasz arra, amit a zsidóknak át kellett élniük.
Az izraeli nagykövet közölte:
az üldöztetések korszaka sokkal sötétebb volt annál, mint ami elképzelhető.
Kötelesség erőfeszítéseket tenni azért, hogy választ kapjanak a kérdésre, hogyan történhetett meg a holokauszt, és azért, hogy megtartsák az örök esküt:
soha többé nem fordul elő hasonló
- vélekedett Jószéf Amrani, hozzátéve: biztosítani szükséges, hogy egyetlen nemzet, nép se lehessen többé megsemmisítés célpontja.
Izrael budapesti nagykövete azt mondta, a félelem légköre, a bűnbakok keresése teret adott, hogy elterjedjen az az ideológia, amely gyűlöletet hirdetett, koncentrációs táborokat hozott létre.
Jószéf Amrani szerint a holokausztot semmivel sem lehet összehasonlítani:
nincs olyan népirtás, amely ugyanannyira alávaló lett volna.
Kötelesség elmondani az antiszemitizmus történetét - hangoztatta.
Volkmar Wenzel, Németország budapesti nagykövete német nyelvű beszédében kiemelte:
nehéz Németországban újra meg újra szembenézniük azzal, hogy ők találták fel a holokausztot.
Kezdetben a németek többsége megtagadta az emlékezést, így védekezett a szégyenérzet ellen.
A hatvanas-hetvenes években azonban elterjedt annak a felismerése, hogy a felelősség nem csupán néhány nemzetiszocialista bűnözőt terhel, hanem sok "normális" férfi és nő is elveszítette az emberségességét a náci korban - jelentette ki Volkmar Wenzel.
A német nagykövet szerint a nacionalizmus és az antiszemitizmus a jövő útjában állnak.
Az emléknap legmélyebb értelme a holokauszt áldozatai előtti meghajlás, valamint a túlélők fájdalmának tisztelete, és őket azzal becsülik meg a legjobban, ha elhatározzák, hogy soha többé nem fordul elő hasonló
- hangoztatta Volkmar Wenzel.
Elisabeth Ellison-Kramer, Ausztria budapesti nagykövete szintén németül azt mondta, hogy
az osztrákok a múltjukra tekintettel különleges felelősséget viselnek az antiszemitizmussal szembeni harcban.
Aggasztónak nevezte egy friss európai uniós közvélemény-kutatás eredményeit: a megkérdezettek 85 százaléka mondta, hogy a zsidóellenesség a legnagyobb veszély. Folyamatosan foglalkozni kell a múlttal, azt feldolgozva - hangoztatta Elisabeth Ellison-Kramer.
Néhány előadás után a program szerint filmvetítés zárta a rendezvényt.