„Az már a korábbi felmérésünkből, a Nagy Facebook Körképből is látszott, és személyes tapasztalatunk is van róla, hogy a tizenévesek sok szempontból egész másként viselkednek az online világban, mint az idősebb generációk" – mondja Joanelli Tamás, a Be Social Kft. ügyvezetője. – „Ezért is szerettünk volna egy külön felmérésben csak a 18 év alattiakra fókuszálni, megtudni, hogy mi az, ami rájuk igazán jellemző. Néhány év múlva ők is felnőtté válnak, pénzt keresnek és döntéseket hoznak, például vásárlásról – és lehet, hogy egész máshogyan, mint az a szüleiktől megszokott volt. A Magyar Tinik a Neten felmérés egyelőre arra ad választ, most hogyan viselkedik ez a korosztály, ha az online világról van szó."
A tizenévesek több mint háromnegyede, 78%-a napi 3 óránál többet internetezik – a megkérdezett fiatalok közel 40%-a 4 óránál is többet tölt a világhálón lógva. Bár az adatok alapján elmondható, hogy a mai fiatalok életében már központi szerepet játszik a nethasználat, a digitális kommunikáció, egyelőre még tartják magukat a hagyományos szabadidős programok is az online tevékenységek mellett.
A felmérésben az volt a tizenévesek egyik feladata, hogy jelöljék meg, mik azok az elfoglaltságok, amikre akár több mint 2 órát is fordítanak naponta, és mi az, amire szinte semennyi időt sem szánnak. A barátokkal való személyes találkozás vezeti a rangsort (78%), ha arról van szó, mire fordítanak sok időt, de ott van a nyomában a közösségi média (55%). A családi programok (47%) és a chatcsatornák (47%) pedig holtversenyben kerültek a harmadik helyre. Beszédes ugyanakkor, hogy mik azok a dolgok, amik nem igazán részei egy átlagos tinédzser hétköznapjainak: a rádióhallgatás (65%) áll az élen, a könyvolvasás (38%) követi, nem sokkal lemaradva tőle a tévénézés (37%) jön a sorban.
A megkérdezett tizenévesek leggyakrabban okostelefonon neteznek, asztali számítógépet csak 6%-uk, okosórát csak 3%-uk használ. Az e-mailezés már nem a mai fiatalok műfajának számít: egyharmaduk nem igazán használ e-mailt, míg 50%-uk ritkán, csak hivatalos ügyekben. A kommunikáció ma már főleg a közösségi médiában, a chatcsatornákon zajlik közöttük.
Az utóbbi években a hírfogyasztási szokások is átalakultak, ez kihat a most felnövő generációra is – a felmérés válaszadóinak csupán egyharmada mondta, hogy szívesen olvas híreket, 40%-ukat már inkább csak a szórakoztató jellegű, sztárokkal kapcsolatos hírek érdeklik.
A megkérdezett tizenévesek 71%-ának van olyan barátja, ismerőse, akivel szinte csak virtuálisan tart kapcsolatot; közülük minden másodiknak több ilyen barátja is van. Ilyen módon az sem lehet meglepő, hogy a fiatalok nagy része, 90%-a kapott már üzeneteket ismeretlenektől, 43%-ukkal ráadásul ez gyakran előfordul.
A Facebook jövőjével kapcsolatban gyakran felmerül, hogy a fiatalok elhagyják a közösségi médiát, mert nem akarnak jelen lenni ott, ahol a szüleik. A felmérés válaszaiból az derül ki, hogy a magyar tinik nem menekülnek a szüleik elől: 83%-uk azt válaszolta, hogy neki a szülei is ott vannak ismerősei között a Facebookon. A Facebooknak sokkal inkább amiatt kell aggódnia, hogy más platformok népszerűbbek nála a fiatalok körében. A válaszoló tizenévesek az Instagramot tették első helyre, mint leggyakrabban használt közösségi média platformot, második helyre a Messenger, harmadik helyre a YouTube került. A Facebook csak az ötödik a sorban, a Snapchat beelőzi. A TikTok és a Pinterest zárják a listát.
Ha van még terület, amihez a mai tizenévesek viszonyulása egész más, mint az idősebbeké, az az influencerek világa. A megkérdezett tinik 61%-a több mint 10 influencert követ az Instagramon – 28%-uk 30-nál is többet. Az influencereket leginkább azért kezdik el követni, mert tetszenek a képeik (78%), mert jó sztorikat osztanak meg (49%) és jó termékeket ajánlanak (24%). S bár tizenévesekről van szó, akik még saját keresettel nem rendelkeznek, az influencermarketing máris hatalmába kerítette őket: 40%-ukkal előfordult már, hogy azért választottak egy terméket, mert egy influencer ajánlotta. Minden ötödik tinivel többször is megesett már ez. A fiatalokat vonzza az influencerek világa, igaz, legtöbbjük (48%) tisztában van azzal, hogy ennek az életvitelnek is lehetnek árnyoldalai. Mégis a tinik csaknem egynegyede (24%) szeretne influencerré válni.
A tinédzserek megosztottak az adatvédelem és netbiztonság kérdésében: egy részük láthatóan tudatos és igyekszik megtenni különböző óvintézkedéseket, más részük viszont meglehetősen lazán kezeli a kérdést. Ezért ezek az állítások jellemzőek leginkább rájuk: nyilvánosak a profiljaik; előfordult már velük, hogy nem valós adatot adtak meg magukról; ugyanakkor egy évben egyszer-kétszer lecserélik a jelszavukat; és beállították a kétlépcsős azonosítást.
Hogy a mai tizenéveseknek nagyon is körültekintőnek kell lenniük, ha netes biztonságról van szó, azt az is bizonyítja, hogy a megkérdezettek 44%-a mondta azt, hogy volt már olyan érzése a közösségi médiában, hogy zaklatják.Ráadásul minden 10. válaszolóval ez többször is előfordult.
Kértek-e már tőled erotikus fotót chatbeszélgetésben? – így szólt az anonim felmérés egyik kérdése, amire a tinik 39%-a felelt igennel – ez az arány a 14 év alattiaknál is 33%-os. A megkérdezettek 7%-a teljesítette is a kérést. A fiúk tűnnek aktívabbnak: közülük minden 10., a lányok esetében minden 20. küldött kérésre magáról erotikus képet. Az összes megkérdezett 30%-a válaszolt úgy, hogy tőle ugyan még nem kértek ilyet, de hallott már hasonló esetről másoktól.
A neten szembejövő reklámokkal egyelőre nehezen békélnek meg a tinédzserek, 57%-uk véli úgy, hogy elég idegesítőek, ha lehet, olyan megoldást választanak, hogy ne találkozzanak reklámokkal. 27%-uk már megszokta a helyzetet, de próbál nem tudomást venni a reklámokról. 15% számolt be arról, hogy már az is előfordult velük, hogy ráklikkeltek egy hirdetésre, mert megtetszett nekik.
Ha maguk dönthetnek róla a tinik, hogy látják-e egy márka aktivitásait, akkor valamivel pozitívabb a kép: a megkérdezettek 86%-a követ valamilyen márkát a Facebookon vagy Instagramon, a legtöbben csak egy-kettőt. Minden 5. fiatal azonban 10-nél is több márkát követ.
A felmérés 2018 decemberében készült, több mint 9000 fő online megkérdezésével.