Veszélyeztetik az emberiség jövőjét a szénerőművek

Európa legszennyezőbb erőművű a lengyelországi Belchatów szénerőmű Évente több mint 30 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki

Az ember okozta gyorsuló klímaváltozás már nemcsak nyáron, hanem télen is kezd fenyegető jelenségeket produkálni. A felmelegedés miatt az elmúlt negyven évben drasztikusan lecsökkent az északi-sarki jég, amit most az USA közép-nyugati államai szenvedtek meg. A sarki jég eltűnése megzavarta a poláris ciklont, emiatt szétszakadozott a sarki futóáramlás, ez pedig dermesztő, mínusz 40 fok alatti hideget zúdított Észak-Amerikára.

A legfrissebb hír még inkább aggasztó. A NASA, az amerikai űrkutatási hivatal pasadenai bolygókutató központjának tudósa arra figyelmeztetett, hogy a szubtrópusi óceánok ötödét borító és a napsugárzást visszaverő gomolyfelhőzet a légköri szén-dioxid mennyiségének háromszorosára növekedése miatt el fog tűnni, ami miatt a földi átlaghőmérséklet drámaian, akár nyolc fokkal is emelkedhet! Ez az emelkedés hozzáadódik az üvegházhatású gázok okozta globális felmelegedéshez.

Gondolnánk, mindez elég ok arra, hogy az emberiség végre érdemben foglalkozzék a létét fenyegető veszéllyel. Legutóbb az Európai Bizottság több mint 10 milliárd eurós beruházási programot hirdetett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztésére. Mindez persze dicséretes, de vajon elég-e ennyit tenni, vagy ez is csupán látszatcselekvés, olyan lufi, mint a németek energiaforradalma? Politikai szlogennek jó, de az alapproblémát nem oldja meg, sőt! A németeknél ugyanis a megújuló energiaforrások fejlesztésére számolatlanul öntött – a fenti uniós keretet sokszorosan meghaladó pénzek (csak 2019-ben a megújuló energiaforrások tervezett támogatási összege közel 27 milliárd euró!) ellenére, a továbbra is nagymértékű német szén- és gázerőművi részarány miatt nem lehet elérni a 2020-ig megfogalmazott 40 százalékos kibocsátás-csökkentési célt, amiről itt és itt olvashatnak.

A követendő paksi példa: atom és megújuló Forrás: Süli János Facebook oldala

Az innovatív technológiák nem tudják ugyanis megoldani az alapproblémát – a villamos energia rendelkezésre állását télen-nyáron, éjjel-nappal, a nap minden percében és másodpercében. A globális villamosenergia-termelés zömét az emberiség ma irdatlan mennyiségű szén-dioxid-kibocsátás árán képes csak biztosítani. 2017-ben a villamosenergia-termelésből az üzemelés közben szén-dioxid-kibocsátással nem járó nukleáris alapú termelés a világ 30 atomenergiát használó országban 2519 TWh volt, ami közel 10,4 százalékos globális részesedést jelentett. A gazdaságilag fejlett, az OECD-tagállamok zömét magában foglaló Európai Unióban ez az arány sokkal magasabb, az összes villamosenergia-termelés negyedét, mintegy 25-27 százalékát biztosítják az atomerőművek. Kézenfekvő, hogy a tömeges villamosenergia-igényt az atomerőművek arányának drasztikus növelésével lehet kielégíteni, illetve az atomenergia és a szintén klímabarát megújulók alkalmazásával lehet elejét venni a belátható közelségbe került klímakatasztrófának.

Az egyes energiatermelési módok által előállított villamos energia (TWh) vonatkozásában több felmérés is készült annak megállapítására, hogy mekkora szén-dioxid-kibocsátással jár az energiatermelés az egyes előállítási módok esetében a teljes ciklust, az erőmű építését, a kitermelést, a finomítást, a szállítást, a villamosenergia-termelést, az elbontást, a hulladék-elhelyezést és a rekultivációt is beleértve. Vizsgálták azt is, hogy mekkora halálozási kockázattal járnak az egyes energiatermelési módok, a légszennyezést is figyelembe véve.

Az egyes energiatermelési módok kockázatai (haláleset/TWh megtermelt villamos energia) Forrás: nextbigfuture

Az igazi kockázatot a szénerőművek jelentik

Az ábra megdöbbentő, hiszen láthatjuk, hogy a villamosenergia-termelési módok közül a szénerőművekhez 60, az olajhoz 36, a gázhoz 4 haláleset köthető 1 TWh termelésre vonatkoztatva. (A fenti kutatás alapján az egészségügyi kockázat az atomenergia alkalmazása mellett a legalacsonyabb.) Az atomenergia alkalmazásának vehemens ellenzői a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyagok hosszú távú tárolását hozzák fel ellenérvként. Ugyanakkor nem látják a fától az erdőt. A szénerőművek termelésének radikális csökkentése nélkül képtelenség teljesíteni a globális klímavédelmi célokat. Az igazi, valós és valóban égető probléma ez! Mindazonáltal azért tapasztalható némi hangsúlyeltolódás. Az atomellenességéről ismert Greenpeace például legutóbbi budapesti akciójával a légszennyezés veszélyére hívta fel a figyelmet, bár szokásukhoz híven most sem a lényegre koncentráltak. Az autók és a fűtés által okozott légszennyezés ugyan valós probléma, de nem a legnagyobb. Tiltakozniuk sokkal inkább valamelyik füstöt ontó szenes erőmű előtt kellett volna, és nem is feltétlenül Magyarországon.

Forrás: Járdány Bence

Halálos szén

Az atomenergia ellenzői soha nem beszélnek arról, hogy a szénerőművek üzemeltetése a szén-dioxid-kibocsátás mellett nagyon súlyos egészségügyi következményekkel jár. 2018. november végén négy környezetvédelmi szervezet publikálta a Last Gasp című tanulmányát, amelynek a legfőbb üzenete az volt, hogy a szénerőművek villamosenergia-termelését radikálisan és haladéktalanul csökkenteni kell, mert miattuk már most is súlyos klímavédelmi és egészségügyi hatásokkal kell számolnunk. A jelentés szerint az Európai Unióban 103 szénerőművet üzemeltető vállalat működik. 2016-ban ezek közül 10 cég volt felelős a becsült egészségügyi következmények kétharmadáért. Ezekhez a cégekhez évente 7600 haláleset, 3320 új krónikus hörghurut vagy a gyerekek esetében 137 000 asztmás nap köthető.

Mindezt jól szemlélteti az alábbi videó:

A „piszkos tíz” közül négy – az RWE, az EPH, a STEAG és az Uniper – Németországban működik. Nem véletlenül, hiszen a németek több szenet égetnek el, mint bármely más európai ország. Önmagában ez a négy német cég felelős 4230 halálesetért. A modellezés szerint az RWE légszennyezése a legveszélyesebb az egészségre, a legnagyobb károkat pedig leginkább Németország, Belgium és Hollandia szenvedi el. A becslések szerint a kár mintegy 65 százaléka a cég négy nagy lignittüzelésű erőművéhez köthető. Ezen erőművek körül 200 km-es sugarú körön belül több mint 46 millió ember él, akik mindannyian rosszabb levegőminőséget kénytelenek elviselni. Csak ehhez a céghez például 1880 haláleset és a gyerekeknél 30 000 asztmás nap köthető. Az egészségügyi költségek minden 1 MWh szénerőműből származó villamos energiára vonatkoztatva 54 euróra rúgnak. Ez pedig közel azonos az áram megawattórára vetített nagykereskedelmi árával. Ez azt jelenti, hogy a német széntüzelésű erőműveket üzemeltető cégek a profitjukat emberek százezreinek élete és egészsége árán szerzik meg! Nem beszélve arról, hogy a német energiapolitika útja templom- és falurombolással, toronymagas villamosenergia-árakkal, elbukott klímavédelmi célokkal és még számos negatív következménnyel van kikövezve!

Németországban a villamosenergia-termelésből kieső atomerőművek miatt továbbra is a szén- és gáztüzelésű erőművek dominálnak. Tavaly például a nettó németországi éves villamosenergia-termelésből a szénerőművek 38 százalékkal részesedtek, amelyeket 2038-ig ki akarnak ugyan vezetni a rendszerből, de nagy kérdés, hogy a 205 TWh szénerőművekben ma megtermelt villamosenergia-mennyiséget képesek-e szénmentes technológiával helyettesíteni. Arról nem is beszélve, hogy a következő években a német atomellenes politikai alapú döntés következtében a még üzemelő atomerőművek is kiesnek majd a termelésből. Alighanem jórészt földgáz elégetésével pótolják majd a kieső kapacitásokat, de ez megint csak nem visz közelebb a cikk elején jelzett globális dilemma megoldásához – a szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentéséhez.

Németországhoz hasonlóan, Európa legnagyobb szénkitermelőjeként, Lengyelország is a 22-es csapdájában vergődik. A két ország együtt felelős az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátásának több mint 50 százalékáért. A lengyel villamosenergia-rendszerben még inkább dominál a szén, mint a németben. Jelenleg a lengyel villamosenergia-termelés mintegy 80-85 százaléka szénerőművekből származik. Nyilván nem könnyű ilyen helyzetben a széntől szabadulni, amit tükröz a lengyel kormány álláspontja is – a szén Varsó értelmezésében nemzeti kincs, ami az ország energetikai függetlenségének a kulcsa, viszont a klímavédelmi célok elérése érdekében radikálisan csökkenteni kellene a szénerőművek termelését. A 10 legszennyezőbb európai cég közül egyébként három – a PGE, az ENEA, a ZE PAK – Lengyelországban működik. Ezekhez a cégekhez 1930 ember halála köthető évente. A lengyel kormány 2050-ig a szén részarányát felére kívánja csökkenteni, de ez a szénerőművek termelésében nem jelent majd ekkora arányú csökkenést, hiszen Lengyelország is villamosenergia-igény növekedéssel számol.

Európa legszennyezőbb erőműve a lengyelországi Belchatów szénerőmű. Évente több mint 30 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki Forrás: Phil MacDonald

Lengyelország ugyanakkor nem a német atommentes energiapolitikát követi, hiszen Varsó a jövőben új atomerőművi blokkok építését tervezi. A kormányzati elképzelések szerint a széntől való függésüket kívánják csökkenteni az atomenergia javára. Éppen ezért a tervek szerint Lengyelország már 2035-ben elindíthatja az első 1000-1500 MW kapacitású blokkját, 2043-ig pedig további ötöt épít meg.

A fent említett környezetvédelmi jelentés kiemeli Csehországot is. A tanulmány TOP-10 legszennyezőbb cége között a 4. helyet kapta meg a CEZ Csoport, amelynek csehországi szénerőművei évente 730 ember haláláért tehetők felelőssé.

Forrás: Last Gasp

Ugyanakkor – Lengyelországhoz hasonlóan – a csehek sem a német atomellenes energiapolitika útját járják, hanem az atomenergia részarányának növelését tűzték ki célul. A cseh energiapolitikai tervek szerint a jelenlegi, felerészt a szénhez köthető villamosenergia-termelési részarányt 2040-ig radikálisan, a klímavédelmi céloknak is megfelelve, 20 százalékra kívánják mérsékelni, miközben az atomenergia jelenlegi, közel 33 százalékos részarányát 50 százalék fölé kívánják emelni a megújuló energiaforrások részarányának jelentős, egyidejű emelkedésével együtt.

E cél megvalósulása érdekében a csehek szintén új atomerőművi blokkokat kívánnak építeni. A híradások arról szólnak, hogy a projekt kezdete jövőre várható. A cseh döntéshozók minden bizonnyal a nemzeti érdekeket tartják majd szem előtt akkor, amikor a technológia kiválasztására kerül sor, és a követelmények között szerepelni fog a versenyképes ár és a legszigorúbb nukleáris követelményeknek való megfelelés. Éppen ezért várhatóan olyan technológiai szállítót választanak majd, aki meggyőző atomerőmű-építési referenciákkal rendelkezik, és akár képes a finanszírozást is biztosítani, illetve garantálja a cseh cégek minél nagyobb arányú részvételét az új blokkok építésében.

A fentiek azt bizonyítják, hogy az emberiség jövőjét döntően a szénerőművek veszélyeztetik, hiszen a klímaváltozás fenyegetése mellett a szénerőművi kibocsátások miatt évente emberéletek ezreiben mérhető az áldozatok száma. Sajnos a globális felmelegedés – a tartós hőhullámok vagy a rendkívüli téli időjárás – egyre több ember életét fenyegeti. A megoldást a klímaváltozásra az atomenergia és a megújuló energiaforrások együttes alkalmazása, a szénerőművek mielőbbi bezárása és az atomerőművek részarányának számottevő növelése jelenti.

Hárfás Zsolt
energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök
az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője