Közel 3300 milliárd forint értékben 10 361 eredményes közbeszerzési eljárás zárult le 2018-ban, ez a volumen az előzetes becslés szerint a teljes magyar gazdasági teljesítmény 7,9 százalékát tette ki – mondta Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság (KH) elnöke. Az eljárások száma 17,6 százalékkal haladta meg a 2017-es értéket, míg összértékben 9,3 százalékos csökkenés figyelhető meg a 2017-es rekordévhez képest – tette hozzá.
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások arányát alacsony szintre sikerült szorítani,
nemzeti eljárásrendben az összes eljárás mindössze 0,9 százaléka, uniós eljárásrendben pedig csupán 4,8 százaléka volt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás – mondta a KH elnöke.
Az utóbbi években folyamatos csökkenés figyelhető meg az egyajánlatos közbeszerzési eljárások számának arányában is. Az uniós értékhatárt elérő közbeszerzések esetén 24,2 százalék, míg a nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott eljárások esetén mindössze 12,2 százalék volt az egyajánlatos eljárások számának alakulása – mondta Rigó Csaba. Gyakorlatilag az uniós átlagot érte el az egyajánlatos eljárások aránya Magyarországon – hívta fel a figyelmet az elnök.
2017 után 2018-ban is rekordot döntött a magyar kis -és középvállalkozások által elnyert közbeszerzések összértéke. 2018-ban a kkv-k által elnyert eljárások az összes eljárás értékének 58 százalékát tette ki, azaz 100 elköltött forintból 58 forintot a kkv-k nyertek, minden eddigi rekordot megdöntve – hangsúlyozta a hatóság vezetője.
2018-ban egyértelműen kiderült, hogy a magyar gazdaságot nemcsak az uniós források hajtották, amit világosan alátámasztott a közbeszerzések finanszírozása is – mondta Rigó Csaba. Szólt arról is, hogy
tavaly 7702 közbeszerzési eljárásban nyertek a kkv-k közel 1200 milliárd forint értékben,
minden öt eljárásból négyet elvittek – tette hozzá. A közbeszerzési eljárásokra jutó ajánlatok átlagos száma 5,9 volt 2018-ban, míg az elmúlt 11 év átlaga 7 volt.
Csökkenő korrupciós kockázat, és növekvő jogszerűség volt a jellemző a tavalyi évre – mondta Rigó Csaba. Folyamatosan csökken a jogorvoslatok száma, így tavaly már csak 427 ilyen volt. A Közbeszerzési Hatóság közel 600 millió forintos bíráságot szabott ki a tavalyi évben – tette hozzá. A jogorvoslati eljárások döntő része kérelemre érkezik. A KH határozatainak a minősége is javult az elmúlt években, mivel 20 perből 18-at megnyer a bíróság előtt a hatóság – mondta Rigó Csaba.
2018-ban indult el az elektronikus közbeszerzési rendszer, így jelentősen nőtt a közbeszerzések átláthatósága.
Az Európai Bizottság értékelése szerint az átláthatóság terén Magyarország a második helyen az unióban – hangsúlyozta a hatóság elnöke.
A magyar EP-képviselőkhöz eljuttattuk az érveinket, amikor igaztalan támadások érték Magyarországot – mondta Rigó Csaba az Origo kérdésére. Jómagam levelet írtam az Európai Bizottság főtitkárának, és ezt meg is fogom ismételni, mivel az országjelentésben valótlanságok szerepeltek Magyarországról és annak közbeszerzési rendszeréről, de a korábbi felvetéseimre nem kaptam választ – tette hozzá. Jól látszik hogy valami nincs rendben az Európai Bizottság intézményeiben – hangsúlyozta a hatóság elnöke.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt, senki ne becsülje le a közbeszerzések gazdaságban betöltött szerepét, mivel 2018-ban közel 3300 milliárd forint került ezen eszköz révén a gazdaság szereplőihez. A közbeszerzés egy gazdaságszervező eszköz, és nagyon fontos része a kkv-k helyzetbe hozásának – tette hozzá. A magyar cégek versenyképessége pedig ezáltal tovább javul – mondat az MKIK elnöke.
Parragh arról is besszélt, hogy
a magyar gazdaságpolitika nagyon sok nemzetközi szereplőnek nem szimpatikus, ezért sok helyen negatívan ítélik meg a magyar intézményeket.
Franciaország esetében fel sem merül a túlzottdeficit-eljárás, pedig évek óta nem teljesítik a 3 százalékos hiánycélt, miközben Magyarországot évekig nem engedték ki az eljárás alól, pedig minden számot teljesítettünk.