A történet még tavaly márciusban kezdődött, amikor Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő a TV2-nek a következőket nyilatkozta: Kunhalmi Ágnes találkozott Czeglédy Csabával. Kunhalmi akkor az MSZP budapesti elnöke és az MSZP országos elnökségi tagja volt, és
megállapodtak abban, hogy Czeglédy fogja az MSZP országos kampányát finanszírozni, és ehhez pénzt adott át Kunhalmi Ágnesnek.
A szocialista politikus bírósághoz fordult: rágalmazás és becsületsértés miatt jelentette föl Budait. Beadványában Kunhalmi tagadta, hogy bármilyen pénzátadás történt volna, és úgy vélte, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva, aljas indokból rágalmazták meg őt, illetve sértették meg a becsületét. Tavaly novemberben első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság kimondta: a fideszes politikus nem követett el semmilyen bűncselekményt, ezért a büntetőeljárást megszüntette.
Egyébként Kunhalmi teljesen bohócot csinált magából, hiszen nemcsak Budait, hanem a Fideszt és a TV2-t is feljelentette rágalmazásért –
ám jogi ismeretei olyannyira hiányosak, hogy nem tudta: jogi személy nem követhet el rágalmazást vagy becsületsértést, csak természetes személy.
Végzésében az elsőfokú bíróság tájékoztatta is minderről a szocialista politikust, aki önéletrajza szerint az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára járt.
Kunhalmi Ágnes persze nem tudott beletörődni az elsőfokú végzésbe, fellebbezett, ám a Fővárosi Törvényszék a napokban helybenhagyta az elsőfokú döntést. A bírói tanács mindenben egyetértett a PKKB indoklásával.
Mindez azt jelenti, hogy mostantól bárki jogkövetkezmény nélkül kijelentheti: a súlyos korrupciós bűncselekményekkel gyanúsított szocialista Czeglédy Csaba pénzelte 2014-ben az MSZP kampányát Kunhalmi Ágnesen keresztül.
Ismert, a szocialista Czeglédy Csabát és 21 társát bűnszövetségben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalással vádolják.
A megalapozott gyanú szerint országszerte összesen kilenc iskolaszövetkezetet működtettek strómanokkal, fiktív módon, ezeknek a szövetkezeteknek adták át a Czeglédy cége által megszerzett munkákat.
A diákok, illetve sok esetben felnőttek, nyugdíjasok az iskolaszövetkezethez voltak bejelentve – gyakran utaztatták is őket egyik szervezetből a másikba. Az iskolaszövetkezetek adózási kötelezettségüknek nem tettek eleget, sőt, be sem nyújtottak adóbevallást. Ezzel az államnak a vizsgált időszakban mindösszesen 6,3 milliárd forint kárt okoztak.