A washingtoni székhelyű nonprofit agytröszt és kutatóintézet, a Freedom House közzétette legfrissebb, a „Szabadság a világban 2019" című éves jelentését a demokrácia, az emberi jogok, valamint a politikai és szabadságjogok globális helyzetéről. A jelentés általános megállapításai mellett földrajzi régiókra is lebontva fejti ki a riportkészítők véleményét a fontosnak ítélt politikai és szabadságjogok aktuális állásáról. A jelentés metodológiai ismertetése szerint 2018. január 1. és 2018. december 31. közötti eseményeket, illetve tendenciákat vettek figyelembe.
A dokumentum Európával foglalkozó részeit áttekintve,
a kutatóintézet szinte kizárólag a bevándorlásellenes közép-európai és egyes balkáni országokról tesz negatív megállapításokat,
így többek között erős kritikát fogalmaz meg Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szerbia és különösen Magyarország vonatkozásában.
A megkérdezett szakértők kapcsán kijelenthető, hogy a jelentés olyan, mintha Soros saját magát kérdezné meg az anyagban, hiszen a Soros-egyetem és a Nyílt Társadalom Alapítvány szakemberei válaszolnak a szintén Soroshoz köthető Freedom House kérdéseire - olvasható a Századvég Intézet legfrissebb elemzésében.
A beszámoló szakmai hátterét megkérdőjelezi az a tény is, hogy általában hasonló (több esetben megegyező) anyagi támogatási háttérrel bíró szervezetek és intézmények szakértőit, illetve
a Freedom House-szal azonos politikai irányvonalat képviselő kutatók közreműködését kérik csak a riportok elkészítéséhez.
Ez az elmúlt évek általánosan megfigyelhető gyakorlata a kutatóintézet jelentéskészítő tevékenysége kapcsán. Gyakran az „an independent consultant specializing in Central and Eastern Europe" (Közép- és Kelet-Európára szakosodott független tanácsadó) megjelöléssel kérdeznek meg szakértőket, amely kapcsán tehát szerintük a függetlenség biztosítéka a Soros-egyetemen történő oktatás.
Íme néhány „elfogulatlan szakértő", akik általában segíteni szokták a Freedom House jelentéseinek elkészítését (a magyar vonatkozású részeknél):
A Freedom House-jelentés szubsztanciális tartalma és végkövetkeztetései világosan megerősítik azt a szakmai és politikai álláspontot, hogy
a nyitott társadalom ideológiája iránt intézményesen elkötelezett szervezet csak azokat az országokat bírálja – illetve támadja több esetben szakmailag is alaptalanul – jelentéseiben és közzétett állásfoglalásaiban, amely országokban az általa képviselt ideológiával ellentétes nézetrendszert és értékrendet megjelenítő pártok gyakorolják a végrehajtó hatalmat.
A politikai elfogultságot alátámasztandó, ha a Freedom House 2007-es Magyarországról szóló jelentését megnézzük,
érzéketlenséget tapasztalunk a szervezettől az emberi jogok megsértése kapcsán.
Mint ismeretes a 2006-os rendőrterror által kísért zavargásokban 167 személy (ebből 17 rendőr és 5 külföldi) sérült meg, ketten elvesztették a gumilövedékezés nyomán a szemük világát.
A Freedom House mégis a tárgyévre vonatkozó jelentésében akkor "szabad"-nak minősítette hazánkat, a szabadság osztályozása szerint: 1.0 (7 fokozatú skálán, ahol az 1 a legjobb, a 7 a legrosszabb). A jelentés Magyarországot érintő részében a gyülekezésről és az alapvető jogokról így írnak: "Az alkotmány biztosítja a gyülekezési szabadságot, és a kormány a gyakorlatban tiszteletben tartja ezt a jogot. A nem kormányzati szervezetek Magyarországon aktívak és korlátozás nélkül működnek. A kormány tiszteletben tartja a polgárok jogait, hogy egyesületeket alakítsanak, sztrájkoljanak, és petíciót nyújtsanak be a hatóságokhoz."
A rendőrségről pedig rögzíti: "A rendőrséget kritizálják a roma kisebbséggel szembeni rasszista attitűdökért, és a gyakran túlzott erőszak használata miatt a roma kisebbség felé, a kormányzat roma rasszizmus elleni küzdelemről szóló kampánya ellenére." (Megjegyzés: a nem romák elleni túlzott erőszak, gyülekezéshez való joguk csorbulása?)
A 2007-es jelentés sajátos módon tesz tehát hangsúlyokat, és a kormányzat kritikája helyett inkább a "nacionalista" és "populista" Fideszt illeti bírálattal. A 2006-os választási győzelem tisztességességének vitatható volta (és a kialakult morális-demokratikus válság) sem került szóba a súlyosan sérelmes jelentésben.
Mint arról korábban beszámoltunk, ideológiailag motivált és hibáktól hemzseg a Freedom House jelentése - állapította meg az Alapjogokért Központ. Bár alcíme alapján a jelentés elvileg a „demokráciák világméretű visszaszorulását" tárgyalja, a részletes szövegből kiderül, hogy
valójában a nyílt társadalmon és bevándorláson alapuló liberális demokráciák térvesztésén kesereg.
Az FH szerint a demokráciákra leselkedő valódi veszélyt ugyanis az „antiliberális populista mozgalmak" jelentik, melyek „bűne", hogy megvédik a nemzeti szuverenitást és a hagyományos nemzeti értékeket, miközben elutasítják a migrációt, sőt, szigorú, akár büntetőjogi intézkedéseket vezetnek be a bevándorlás megakadályozása érdekében.
A Freedom House-ról érdemes tudni, hogy
éppen olyan kitartott szervezet, mint Soros hazai pártfogoltjai: az Átlátszó, a Helsinki Bizottság, az Amnesty International vagy épp a Transparency International.
A sort persze hosszasan lehetne folytatni. A Freedom House honlapja szerint csak 2010-ben 100 000-től 250 000 dollár közötti összeggel – tehát kb. 24-től 60 millió forinttal - támogatta az Open Society Foundation, tehát Soros alapítványa a szervezetet.