Az eljárás adatai szerint a huszonéves férfi 2016. szeptember 24-én késő este Budapesten, a Teréz körúton
egy pokolgéppel, amit ő készített és hozott működésbe, életveszélyesen megsebesített két rendőrt azért, hogy megszerezze fegyvereiket.
Az előzetes letartóztatásban lévő férfi a nyomozás során tett beismerő vallomást, az elsőfokú tárgyalásokon kezdetben tagadott, majd egyre zavartabban viselkedett, és az elsőfokú ítélet kihirdetésén, illetve a táblabíróságon már nem jelent meg.
A vádlott a hatóságok előtt időnként arról beszélt, hogy szülei - akik szerinte nem is biztos, hogy valóban a szülei - megfigyelik, megfigyeltetik őt, úgy érzi, valakik követik. Az eljárás során többször vizsgálták elmeszakértők.
A Fővárosi Törvényszék tavaly szeptemberben kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében egyrészt ötszörösen minősülő - előre kitervelten, aljas indokból, több ember, hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett - gyilkossági kísérletének, másrészt terrorcselekmény kísérletének és robbanóanyaggal visszaélésnek minősítette a férfi cselekményét.
A védelem akkor felmentés, enyhítés, illetve az elsőfokú döntés hatályon kívül helyezése és az eljárás megismétlése érdekében fellebbezett, az ügyészség elsősorban súlyosításért.
A Fővárosi Ítélőtábla kedden kihirdetett, jogerős ítéletében a vádhatóság súlyosításra irányuló indítványával értett egyet és elutasította a védelmi fellebbezéseket.
A táblabíróság annyiban változtatta meg az elsőfokú döntést, hogy
a gyilkossági kísérlet minősítésénél aljas indok helyett aljas célt állapított meg, a terrorcselekménynél pedig mellőzte a kísérleti szak megállapítását, tehát úgy ítélte meg, hogy befejezett terrorcselekmény történt.
Az életfogytiglani büntetést annyiban súlyosították, hogy az első foktól eltérően a leghamarabb nem 25 év, hanem 30 év múlva vizsgálható az elítélt feltételes szabadságra bocsátása.
Szóbeli indoklásában az ítélőtábla kiemelte, első fokon tisztességes eljárásban részletes, alapos és törvényes bizonyítás folyt. A gyanúsítotti - később visszavont - beismerő vallomásokkal kapcsolatban a táblabíróság arra mutatott rá,
a beismerő vallomás már régóta nem a bizonyítékok "királynője", súlya attól függ, milyen körülmények között tették és mit tartalmaz.
A nyomozás során a gyanúsított a védő jelenlétében tett többször beismerő vallomást, amelyet hónapokon keresztül fenntartott. Ráadásul ezekben a vallomásokban olyan részleteket is elmondott a cselekményről, amelyeket csak az elkövető tudhatott, a beismerést pedig számos más bizonyíték támasztotta alá.
Ezek közül az ítélőtábla szerint perdöntő a genetikus szakértő véleménye, amely szerint a vádlott DNS-ét a tetthely számos pontján azonosították. Ezek a DNS-maradványok pedig a táblabíróság szerint csak a bűncselekmény elkövetésekor kerülhettek oda.
A másodfokú döntés szerint kétségtelen a Teréz körúti robbantó
az élet kioltására irányuló szándéka, amely a tettestől függetlenül maradt csak kísérlet. Nem az elkövetőn múlott, hogy a sértettek életben maradtak, ha rajta múlik, már nem élnek"
- állapította meg az ítélőtábla.
Ugyanakkor a törvényszékkel ellentétben a táblabíróság úgy ítélte meg, hogy
a terrorcselekmény nem maradt kísérleti szakban.
A férfi abban a szövegben, amit ő írt, a robbantás megismétlésével fenyegetve követelt pénzt, és ez annak ellenére befejezett bűncselekmény, hogy végül a szöveget nem küldte el. Az ítélethirdetés után a férfi apja a nyomozás mellett a táblabíróság szerinte téves döntését is kifogásolta.