Nemrég adtunk hírt róla, hogy komoly konfliktust okozott az MSZP és a Párbeszéd között, hogy a szocialisták szombati választmányi ülésének eredményeképpen csupán a negyedik helyre került Jávor Benedek, jelenlegi európai parlamenti képviselő a két szervezet közös EP-listáján. A döntés több szempontból sem volt a legszerencsésebb a szövetségesek szempontjából: egyrészről éket vert az együttműködő pártok közé, másrészről komoly elégedetlenséget szült a Karácsony Gergely-féle párbeszédes pártvezetéssel szemben, gyengítve az eddig is harmatosan teljesítő szervezetet. Csakhogy nem állt meg itt a történet: cikkünk megjelenését követően nem sokkal egy DK-s politikus is beleszólt a két párt közötti viszályba, kiszélesítve a konfliktust a komplett balliberális oldalra.
"Hónapok óta azt képviselem, hogy a demokratikus pártoknak közös listán kellett volna indulniuk az EP-választáson. (Bauer Tamás: Sargentini-listát az EP-választásra!) Most meginogtam ebben" - reflektált a történtekre közösségi oldalán Bauer Tamás, a Gyurcsány-párt egykori alelnöke, aki "Meginogva" elnevezésű írásában következetesen Karácsony Gergelyék pártját fogta. Kifogásolta a szocialistáknak azt az állítását, miszerint Jávor negyedik helye befutó lesz májusban. Bauer úgy látja, hogy az MSZP-ben bizonytalanok abban, hogy három mandátumot fognak tudni szerezni az európai választáson, ezért tolták hátrébb szövetségesük politikusát a listán. "Ha a szocialisták biztosak lennének, hogy meglesz a három mandátum, odaadhatták volna Jávornak a harmadik (valójában második) helyet is. Azért nem adták oda, mert nem egészen biztosak benne" - írta. Rövid írásának a végén pedig minden eddiginél élesebben támadva Tóth Bertalanékat kijelentette, hogy "abból, ahogy az MSZP Jávor Benedek helyét kezelte, aki szerintem kimagaslóan a legjobb teljesítményt nyújtotta az ellenzéki EP-képviselők között, elképzelhetjük, hogy hogyan kezelte volna egy közös listán a további partnerek politikusait."
Szemlátomást az MSZP-től idegen bármiféle nagyvonalúság
- fejtette ki álláspontját a szocialista párt szövetségi politikájáról, ami szerinte megmagyarázza az ötszázalékos eredmény elérésére esélyes ellenzéki pártok különutas magatartását.