Gyakran találnak a budafokihoz hasonló óriásbombákat Magyarországon

Vágólapra másolva!

Szombaton hatástalanítottak két, darabonként egytonnás világháborús bombát Budafokon. Ezeket még ősszel találták meg a Duna budafoki szakaszán. A rendőrség a művelet idejére egy kilométer sugarú körben kiürítette a várost, valamint több utat is lezártak. A közelmúltban több világháborús bombát kellett hatástalanítani. Többnyire mindig sikerült épségben kiemelni és hatástalanítani ezeket a bombákat, 2016-ban viszont négy tűzszerész is meghalt a Hortobágyon, amikor egy orosz bombán dolgoztak.

Origo

Vágólapra másolva!

bomba tűzszerészek Budafok világháború Duna

Életveszélyes bomba Angyalföldön

Egy 500 kilós, második világháborús, amerikai bombát találtak Budapest XIII. kerületében 2008 júliusában. A féltonnás bombát munkások találták meg.

Több mint 5 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, a bomba ugyanis nagyon veszélyes volt, mert megsérült a gyújtószerkezete, valamint berozsdásodott.

Azokat az embereket, akik nem tudtak hova menni, iskolákban szállásolták el.

Végül a bombát még aznap késő este sikerült hatástalanítaniuk a tűzszerészeknek, elszállították és megsemmisítették.

Csak összehasonlításként: az akkor talált bomba, ahogy már írtuk, 500 kilós volt, míg a most talált egytonnás, darabonként, és kettő is van belőle.

Német bomba a Várkert Bazárban

A Várkert Bazár felújítása közben találtak egy 70 kilós, II. világháborús német repeszbombát 2013 májusában.

A környéket 500 méteres sugarú körben lezárták és kiürítették, nagyjából ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, őket az I. kerületi Petőfi Sándor Gimnáziumban helyezték el.

A tűzszerészek a helyszínen megsemmisítették a bombát, a lezárást akkor hajnali 1 óra után oldották fel.

Ki kellett üríteni a Szent István Kórházat

Egy több mint 100 kilós, II. világháborús szovjet betonromboló gránátot találtak a fővárosi Orczy park mellett egy építkezés közben 2013 novemberében.

A környéket 300 méteres sugarú körben lezárták és kiürítették, ez érintette a Szent István Kórház két épületét, valamint nyolc háztömböt, ahol nagyjából ezer ember lakott.

A rendőrség lezárta az Üllői utat a Korányi Sándor utca és a Vágóhíd utca között, az Orczy utat az Elnök utcától a Nagyvárad térig, valamint a Haller utcát a Nagyvárad tértől a Tűzoltó utcáig. Akkor nem járt a 24-es villamos és a 3-as metró egy-egy szakaszon.

A tűzszerészeknek aznap késő estére sikerült hatástalanítaniuk a gránátot.

Négy tűzszerész meghalt a Hortobágyon

A katonák 2015 januárjában kezdtek mentesítési feladatokat a Hortobágyon, naponta 32-35 ember dolgozott mindennap. 2016. július 1-jén 32-en dolgoztak a helyszínen, ebből 15-en tűzszerészek voltak. Közülük öten egy 250 kilogrammos orosz repesz-romboló bombán dolgoztak. Megsemmisítés előtt a tűzszerészek minden olyan elemet kiszereltek a bombából, amit ki kellett. Mivel minden munkát elvégeztek, amit a protokoll előírt, ezért leültek a bomba mellé 5-6 méter távolságra, és várták az ebédjüket.

Ekkor egy halk pukkanást hallottak, majd a bomba füstölni kezdett és felrobbant. Négy tűzszerész meghalt a balesetben, az ötödik társuk túlélte.

A tűzszerészek szabályosan jártak el, nem hibáztak, a robbanást a robbanóanyag elöregedése és a külső behatásokkal szembeni érzékenysége okozta.

A meghalt tűzszerészek mind a 30-as éveikben jártak, öt gyereket hagytak maguk után. Haláluk után megkapták a honvédelmi miniszter által adható legmagasabb elismerést, hősi halottá nyilvánították őket.

Elsőre nem sikerült

Egy 500 kilós, GP-1000-es típusú amerikai bombát találtak a Dunában 2016. november elején.

Először november 9-én akarták kiemelni a vízből, de a megerősödött szél és a nagy sodrás miatt nem tudtak olyan fix pontot rögzíteni, ahonnan a búvárok lemerülhettek volna.

Két héttel később lezárták a környéket, ez főleg a közlekedést érintette. Lezárták a Rákóczi hidat, a budai alsó rakpartot a Rákóczi híd és a Petőfi híd között, a Pázmány Péter sétányt, a Dombóvári utat és a Művészetek Palotája körüli kisebb forgalmú utakat, valamint nem jártak a vonatok Ferencváros és Kelenföld között, és a Dunán sem lehetett közlekedni.

Kora délután sikerült kiemelni a vízből a bombát, kiszerelték a gyújtószerkezetét, a robbanótestet elvitték a honvédség központi gyűjtőhelyére, és később megsemmisítették.

Csak tapogatóztak a víz alatt

Tavaly júniusban egy 100 kilós, orosz romboló légibombát találtak a Duna medrében, az Erzsébet híd közelében.

Július 3-án próbálták meg először kiemelni a bombát a folyóból, de a Duna megáradt, erős volt a sodrása, a látótávolság pedig egyelő volt a nullával, ezért nem találták meg.

Két nappal később sem voltak sokkal jobbak a feltételek, a búvároknak úgy kellett kitapogatniuk a bombát.

Végül sikerült megtalálniuk, kiemelték egy hadihajóra és hatástalanították.

Hajón elvitték az újpesti hadi kikötőbe, ahol áttették egy teherautóra, és elvitték, később pedig megsemmisítették.

A munkálatok idejére a teljes rakpartot és a környékét lezárták, az ott lakóknak már reggel el kellett hagyniuk az otthonaikat. Gyakorlatilag egy szellemváros lett a rakpart, csak a tűzszerészek lehettek a kordonokon belül.

Veszélyesek voltak a budafoki óriásbombák

Gáll Tamás bombabiztonsági tanácsadó szerint a tűzszerészek pontosan tudták, hogy mivel álltak szemben.

A tűzszerészek jól ki vannak képezve, tehát tudják azt, hogy mivel van dolguk, át is vizsgálták az eszközöket, nagyon jól beazonosították, hogy egy amerikai bombát találtak. Tudják nagyon jól, hogy milyen gyújtószerkezettel van szerelve, tudják a gyújtószerkezet működését

– mondta az Origónak a szakember.

„Annyit tudni kell ezekről a bombákról, hogy beszélünk egy 1 tonnás testről, ez a készre szerelt állapota, ehhez a tömeghez a robbanóanyag-tartalom nagyjából 500 kiló, tehát nem egytonnányi robbanóanyagról beszélünk.

Azért ez még így is jó nagy pusztítást tud végezni. Ezek rombolóbombának lettek tervezve annak idején, valószínűleg azért dobták le őket, hogy a csepeli erőművet vagy pedig hidakat robbantsanak fel.

A szakember szerint az, hogy akkor nem robbant fel, önmagában nem jelentette, hogy most sem fog.

Ezek pillanatműködési csapódó gyújtók, ami azt jelenti, hogy semmi sem tartja az ütőszeget attól, hogy működésbe hozza a bombát

– mondja Gáll Tamás, majd hozzáteszi, hogy ledobás előtt kétféleképpen tudták beállítani a bombát. Vagy egyből robbant, ahogy ledobták, vagy késleltetésre állították be. Akár egy hétig is lehetett késleltetni a robbanást.

A szakértő szerint ezeken a bombákon nem fog az idő, bármikor működésbe léphetnek és felrobbanhatnak.