A büntetlen előéletű kondorosi férfi 1998 óta egy helyi takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője volt, majd amikor több Békés megyei takarékszövetkezet 2017 végén egyesült,
az új takarékszövetkezet egyik ügyvezető igazgatójává választották; ekkor már szerencsejáték-függő volt.
Az igazgató 2015-től egy internetes oldalon sporteseményekre fogadott, és lottózókban sportfogadásban vett részt,
naponta akár több millió forint értékben.
Ez kezdetben nyereséget hozott, de a férfi 2017 elejére kialakult játékszenvedélye miatt eladósodott. Ekkor úgy döntött, hogy ügyvezetői pozíciójával visszaélve, magáncélra „előleg” címén készpénzt vesz fel a szövetkezet pénztáraiból, ezt fogadásokra költi, és a majdani nyereményekből stabilizálja anyagi helyzetét.
Nem tudott azonban oly mértékű nyereséget produkálni, hogy ezt megvalósíthassa, ezért 2017 májusában elhatározta, hogy magánszemélyektől pénzt csal ki, ebből fizeti vissza a takarékszövetkezeti pénztárból kivett „előlegeket”, illetve nyereség reményében ezeknek az összegeknek egy részét is fogadásokra költi.
A vádlott 2017 januárja és 2018 májusa között több mint 106 millió forintot tulajdonított el jogtalanul a pénzintézettől, továbbá kölcsönkérés ürügyén 2017 májusa és 2018 áprilisa között
több mint 330 millió forintot csalt ki magánszemélyektől.
A 45 éves férfi ellen a Békéscsabai Járási Ügyészség különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás és 21 rendbeli, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, valamint 31 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat.
Az ügyészség végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozta, kezdeményezve, hogy a bíróság tiltsa el a vádlottat a pénzügyi tevékenységtől, illetve gazdasági társaság vezetésétől. A vádhatóság arra is indítványt tett, hogy a bíróság adjon helyt a sértettek több mint 100 millió forint értékű polgári jogi igényének, illetőleg
vagyonelkobzást is rendeljen el a férfival szemben.
Az eljárás a Békéscsabai Járásbíróság előtt folytatódik.