Itt az igazság a köztisztviselők munkafeltételeiről

Az elmúlt napokban elképesztő álhírgyártásba kezdtek a különféle balliberális termékek a köztisztviselők munkaügyi szabályai kapcsán. Állításaikkal szemben nem csökkent a kivehető szabadsága a köztisztviselőknek. Az új jogszabály is garantálja a gyermekek után járó szabadságokat, és még a ki nem vett szabadságokat is megtéríti az állam. A szektorban 40 milliárd forintból valósult meg a béremelés, sőt a fizetésbe beépült a cafeteria is. Jól látszik, ismét lebuktak a baloldali fake news-gyárak.

Mostantól több munka és kevesebb szabadság jár a köztisztviselőknek, sokan arra panaszkodnak, hogy a terhek emelését nem mindenhol követi béremelés - harsogták az éterbe a köztisztviselők megváltozott munkafeltételeiről a különféle balliberális propagandaoldalak. Persze, aki egy kicsit is beleássa magát a jogszabályokba, annak rögtön világos lesz, hogy egy szokásos baloldali álhírgyártással állunk szemben.

Mindenkire ugyanaz a szabály vonatkozik már

Elsőként fontos bemutatni, hogy a versenypiacon a Munka törvénykönyvének 2012-es módosítása nem engedi meg, hogy az ebédszünet beleszámítson a munkaidőbe. Ez egyébként 2012 előtt is így volt.

A legújabb jogszabály értelmében a köztisztviselőkre ugyanez a szabály fog vonatkozni, mint minden más emberre a munkapiacon.

A kormányzati igazgatásról szóló törvény tehát összhangot teremtett a magyar munkaerőpiac állami és magánszektorbeli szereplői között annak érdekében, hogy valóban biztosítható legyen a nyolcórás munkavégzés időtartama.

Azon fake news-zal kapcsolatban, hogy nem volt béremelés a köztisztviselői szektorban, azt tudjuk mondani, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok kormánytisztviselői 2016-ban a béremelési program keretein belül magasabb munkabért kaptak.

A közel 40 milliárd forintot kitevő béremelési program részeként a fizetésükbe beépítésre került a cafeteria juttatás.

Mostantól ugyanazok a szabályok vonatkoznak a köztisztviselőkre, mint minden más munkavállalóra Forrás: MTI/Vajda János

Ez a helyzet a szabadságokkal

A balliberális álhírgyárak másik csapásiránya az volt, hogy azt állították, hogy 25-ről 20 napra csökkent a szabadságok száma. Ezzel szemben a valóság az, hogy a kormány-köztisztviselők alapszabadsága valóban 20 nap,

az alapszabadságon túl azonban pótszabadságban részesülnek.

A minisztérium kormánytisztviselője évente az alábbi pótszabadságokban részesül:

• a kormánytanácsos besorolásnál három munkanap pótszabadságot, tehát mindösszesen 23 nap;
• vezető-kormánytanácsos besorolásnál öt munkanap pótszabadságot, tehát mindösszesen 25 nap;
• kormány-főtanácsos besorolásnál hét munkanap pótszabadságot, tehát mindösszesen 27 nap;
• vezető-kormányfőtanácsos besorolásnál kilenc munkanap pótszabadságot, tehát mindösszesen 29 nap szabadságot vehet igénybe.

A kormányzati főhivatal és a központi hivatal kormánytisztviselője évente:

• a hivatali tanácsos besorolásnál három munkanap pótszabadságot, tehát mindösszesen 23 nap;
• a vezető-hivatalitanácsos besorolásnál öt munkanap pótszabadságot tehát mindösszesen 25 nap;
• a hivatali főtanácsos I. besorolásnál hét munkanap, pótszabadságot tehát mindösszesen 27 nap;
• a hivatali főtanácsos II. besorolásnál nyolc munkanap pótszabadságot, tehát mindösszesen 28 nap;
• a vezető-hivatalifőtanácsos besorolásnál kilenc munkanap pótszabadságot, tehát mindösszesen 29 nap szabadságot vehet igénybe.

A fentieken kívül a kormány a családalapítást is támogatja a pótszabadsággal,

mivel a kormányzati igazgatásról szóló törvény megemelte a gyermekek után járó pótszabadságok számát,

így már egy gyermek esetén négy, két gyermek esetén nyolc, kettőnél több gyermek esetén összesen tizennégy nap vehető igénybe.

Arról sem írtak a különféle álhírgyárak, hogy a kormánytisztviselők jelentős mennyiségű szabadságot halmoztak fel tavaly év végéig.

Ezeket a szabadságokat az állam megtérítette, és összesen 9 milliárd 800 millió forintot fizetett ki,

ez fejenként átlagosan több mint félhavi fizetést jelentett az érintetteknek.