Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Március 31-ével véget értek az időközi választások a 2014-2019-es önkormányzati ciklusban. Legközelebb várhatóan csak 2020 elején lesz hasonló voksolás. Mérleget készítettünk arról, hogyan szerepeltek a különféle politikai erők a mögöttünk hagyott években. Csak azokat a választásokat vettük figyelembe, ahol olyan jelöltek nyertek, akik a pártlogójukat is feltüntették.
Az időközi választásokat sokan a közhangulat egyfajta mérésére használják, és az sem ritka, hogy ezekből messzemenő következtetéseket próbálnak levonni. Ezek az elemzések, azonban sok esetben figyelmen kívül hagyják a helyi viszonyokat, mivel adott esetben egy-egy ismert jelölt sikerében nem a párttámogatottság játszik szerepet, hanem hogy népszerű az adott városban vagy szavazókörben.
Mindezek ellenére, ha a mögöttünk hagyott négy és fél évet egységben kezeljük, akkor az nagyjából világosan látszódni fog, hogy helyi szinteken, mely pártok a legerősebbek. Elemzésünkben külön vesszük majd a megszerzett polgármesteri és képviselői helyeket, mivel a két választás lényegesen különbözik egymástól.
A voksolások túlnyomó részét független jelöltek nyerték, és azért nem vesszük figyelembe őket, mert akkor a pártok közötti különbségeket nem lehetne látni.
A polgármesteri címeket tekintve a legtöbb voksolást a Fidesz-KDNP nyerte. Összesen 27 voksolást nyertek a kormánypártok. Ezek között volt például a józsefvárosi sikere, valamint legutóbb a szári és szelevényi győzelme a Fidesz jelöltjének. Több olyan településen is nyerni tudott a kormánypárti jelölt, ahol 2014-ben, vagy éppen 2010-ben sem sikerült. A Jobbik öt, az egyéb szervezetek négy, míg az MSZP csupán egy polgármesteri helyet tudott megnyerni.
Összesen tehát 37 olyan polgármester-választás volt a mögöttünk hagyott négy és fél évben, amikor nem független jelöltek nyertek.
A Fidesz ezeknek a voksolásoknak a 72,97 százalékát nyerte, a Jobbik 13,5 százalékát, az egyéb szervezetek 10,81 százalékát, míg az MSZP 2,7 százalékát.
Jól látszik, hogy az ellenzék az időközi polgármester-választásokon meglehetősen rosszul szerepelt, és ez az adat is jól mutatja, hogy a kormánypártok miért rendelkeznek jóval nagyobb támogatottsággal a kisebb településeken.
A képviselői helyeket tekintve a legtöbb mandátumot is a Fidesz-KDNP nyerte. Összesen 53 mandátumot szereztek a kormánypártok. Ezeknek a mandátumoknak a jelentős része a 10 ezer főnél népesebb településeken tartott egyéni körzeti voksolásokból adódott össze, de kisebb városokban is tudtak Fidesz-logóval mandátumot szerezni a jelöltek. Az egyéb pártok és szervezetek 19, a Jobbik 10, míg az MSZP 6 mandátumot szerzett.
Összesen tehát 88 olyan mandátum született a mögöttünk hagyott négy évben, amit nem független jelöltek nyertek.
A pártok és egyéb szervezetek által megszerzett mandátumok 60,22 százalékát a Fidesz-KDNP aspiránsai nyerték. Az egyéb szervezetek 21,59, a Jobbik 11,36, míg az MSZP 6,83 százalékát szerezte az időközi önkormányzati választások pártok által elnyert mandátumaiból.
A polgármester-választásokhoz képest itt némileg kisebb a fölénye, de ez nem azt jelenti, hogy a parlamenti ellenzéki pártok lényegesen jobban szerepeltek volna, hanem a helyi egyéb szervezetek jobb szereplése miatt csökkent némileg a Fidesz fölénye.
Ha az időközi választásokon megszerzett polgármesteri, vagy az önkormányzati mandátumokat nézzük, akkor egyértelműen látszik, hogy a 2014-2019-es ciklusban a Fidesz kimagaslóan szerepelt. Az ellenzék annak ellenére nem tudott az időközi választásokon áttörést elérni, hogy itt lényegesen könnyebben tudják összpontosítani a kezükben lévő forrásokat, mint egy országgyűlési megmérettetésen.
A kormánypártok tehát nemcsak megőrizték, hanem bővítették a polgármesteri és képviselői helyeik számát
a 2014-es önkormányzati választáshoz képest.
