Bogárdi Szabó István azt mondta, hogy húsvétkor kettéválik a világ:
az örömhír hirdetőire, és azokra, akik hallgatnak róla vagy elhallgatják azt.
Hozzátette, hogy Isten azért bízza ránk a feltámadás jó hírét, mert mi látjuk Jézus keresztjében a bűnök bocsánatát.
Elmondta, hogy
a feltámadás nem a régi megsemmisítését, hanem annak átformálását jelenti, hiszen Isten a könnyeket és a halált eltörli, minden mást azonban megújít.
A református püspök szólt arról, hogy kétezer éve Isten úgy döntött, "gyanús alakok", egyszerű emberek vigyék el az örömhírt: karácsonykor a világ peremén élő pásztorok, húsvétkor a bűnös Mária Magdaléna és a gyáva, Krisztus-megtagadó Péter apostol.
Bogárdi Szabó István kitért arra is, hogy a hit ellenségei sokszor számon kérik a keresztényeken életüket, a példamutatást, az erényeket, a mindent meghaladó szeretetet, és
gyakran a vallástalanok szeretnék megmondani a hívőknek, milyen a jó keresztény, az Isten és az egyház, erről azonban maguknak a keresztényeknek kell tanúságot tenniük.