Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A bíboros hangsúlyozta, hogy annak is a javát kell akarnunk, akivel nem értünk egyet, és nyitottnak kell lenni arra, hogy befogadjuk a gondolatait. Ehhez persze türelemre és önfegyelemre is szükség van, de e nélkül aligha jöhet létre párbeszéd.
Erdő Péter szerint Magyarországon az elmúlt 30 évben nem javult a vitakultúra, a szólásszabadsággal együtt a beszólás is szabaddá vált, és olyan stílusú megnyilatkozások hallhatók, amelyek korábban alig.
A bíboros arra a kérdésre, hogyan alakul a vallásukat gyakorlók száma, azt felelte:
a történelem folyamán óriási hullámzás figyelhető meg ebben akár Budapesten is.
Az első világháború előtti nagyon alacsony szintről a két világháború között jelentősen nőtt a hívek száma, majd a 70-80-as évektől megint csökkenő tendencia rajzolódik ki, és az utóbbi pár évben még inkább érzékelhető a csökkenés.
A vallásgyakorlat nem csak a vasárnapi templomba járást jelenti, és a kérdésfeltevés, hogy gyakorolja-e a vallását, a katolikusoknál rosszabb statisztikát eredményez, mint egy olyan vallásnál, amelyik nem írja elő a vasárnapi templomba járást. Ők vallásgyakorlónak nevezhetik azt is, aki egy évben egyszer, vagy egyszer sem megy el a templomba, ezzel szemben nálunk arról, aki harmincszor megy el, mondhatják, hogy nem gyakorolja eléggé a vallását.
Nagy ünnepek táján, karácsonykor, a húsvéti időben az is eljön, aki máskor nem szokott,
ezért fontos, hogy úgy fogadjuk az embereket, és úgy végezzük a liturgiát, hogy érezzék, itt életünk legmélyebb kérdéseiről van szó.
Erdő Péter a fiatalok megszólítási lehetőségéről szólva ismertette: csak az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében
450 hittanár dolgozik az iskolákban, akik csakis a fiatalokkal vannak kapcsolatban.
Ugyanakkor az iskolai hitoktatás jelenlegi rendszere azt eredményezte, hogy kevesebben járnak el a templomi foglalkozásokra. Ebben természetesen nagy a szülők felelőssége is, hiszen egy hétéves gyerek egyedül nem fog elmenni a templomba – jegyezte meg.
Lehet arról vitatkozni, hogy előnyös-e ez a rendszer, de a számokat nézve biztos, hogy
most többen vannak beíratva katolikus hittanra, mint ahányan húsz éve jártak templomi hitoktatásra.
Elmondta azt is, hogy igyekeznek más ifjúsági foglalkozásokkal, kórussal, nyári hittantáborokkal elérni, hogy a fiatalok odataláljanak a templomba.
A bíboros a magyarországi templomok állapotáról szólva felidézte, hogy a katolikus egyház épületállománya az évszázadok során egy, a maitól teljesen eltérő társadalmi-gazdasági rendszerben alakult ki. Részben egyházi birtokokra terhelték rá az épületek fenntartási költségeit, részben pedig a városok, helyi földbirtokosok, kegyurak vállalták ezt a terhet. Ez azt is jelentette, hogy sokszor ők határozták meg, milyen, illetve mekkora legyen egy-egy templom.
Ez a felelősségvállalás a második világháború után, de legkésőbb 1951-ben megszűnt.
Az egyháznál maradt tehát az épületállomány a fenntartás fedezete nélkül. Azóta igyekszünk mindig a legsürgősebb javításokat elvégezni, és természetesen a városok és az állam is segített már korábban is olykor-olykor – mondta. A rendszerváltozás után újra előkerült ez a kérdés, és valamelyik szentszéki egyezménybe is belekerült, hogy az állam hozzájárul az épített örökség fenntartásához. Jelentős állami támogatásokat kapott az egyház, emellett az úgynevezett hitéleti forrásokból, tehát az adó 1 százalékából és a járadékból, amit az egyházak évente kapnak, szintén sokat használnak fel épületeik fenntartására.
Így lassanként megújulnak a székesegyházak és a forgalmasabb helyeken lévő templomok.
Erdő Péter beszélt a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítő munkálatairól is. Mint mondta, nagy lendülettel haladnak a találkozó előkészítő munkái, már zajlik az előregisztráció, konkretizálódnak a hét programjai, felkérték az előadókat és a szentmisék főcelebránsait, elkészült a kongresszus monstranciája (úrmutató, szentségmutató) és zeneművek is születtek a rendezvényre.
Május elején a világ püspöki karainak küldöttei találkoznak Budapesten,
hogy tájékozódjanak a kongresszus előkészületeiről és végigjárják a tervezett események helyszíneit – mondta Erdő Péter.
