"Nyílt levél a baloldalnak... – de jobboldaliak is nyugodtan olvashatják" - ezzel a felütéssel indított legfrissebb posztjában a nyíltan antiszemita Gyöngyösi Márton, aki egészen meredek gondolatmenettel ágyazott meg a balliberális pártokkal való együttműködés szükségességének.
Írásában hangot adott annak, hogy pártjában annyira szeretik a magyar embereket, hogy nekik teljesen mindegy, hogy valaki jobb- vagy baloldali. "Ez a feltétlen hazaszeretetből, a keresztény emberképből, a szolidaritás gondolatából jön" - húzta alá a világ hetedik legantiszemitább embere, aki még a zsidó származású képviselőket is listázta volna. Az ideológiai pillérek felállítása után megkezdte a balliberálisokhoz való dörgölőzést, és ennek megfelelően kijelentette, hogy a "világképük, a gondolkodásmódjuk lehet jobboldali és konzervatív, de a hazaszeretetük és az emberek iránti elkötelezettségük nem választhat oldalakat, mert az már nem volna sem haza-, sem emberszeretet." Barátilag hozzáfűzte, bízik benne, hogy a baloldalon is hasonlóan gondolkoznak a kérdésben, ugyanakkor hasonló lendülettel azt kifogásolta, hogy egyes fórumokon időnként fel-felbukkan a vélemény, miszerint a Jobbikkal való közös együttműködés elfogadhatatlan. Amit ezután következett Gyöngyösitől, az egészen példátlan,
a Jobbik második embere szabályszerűen könyörgőre fogta.
A holokauszt áldoztain gúnyolódó politikus a baloldallal való együttműködés reményében a következő mondatokat írta le, alaposan zárójelbe téve pártjának múltját, és jelenét:
Írásának a végén minden addigi gondolatát túlszárnyalva Gyöngyösi békejobbot nyújtott az általa nem is olyan régen "szemkilövetőnek", "a nemzetet kiszolgálóinak" tartott baloldalnak. "Ugye van a másik oldalon is elég bátorság, szándék és hazaszeretet, hogy a kéznyújtásból kézfogás legyen?" - tette fel hízelegve a kérdést a Jobbik elnökhelyettese, hozzátéve, hogy nem szeretne további feltételeket a baloldaltól.
Bár elsőre őszintének tűnhetnek Gyöngyösi sorai, azonban az elmúlt napok ellenzéki mozgásait tekintve sokallta árnyaltabb a kép. Mint ismert, a Jobbik egészen a közelmúltig egy új politikai pólus kialakításán munkálkodott - az LMP-vel és Puzsér Róbert humoristával karöltve. Ennek megfelelően a felek március közepén aláírtak egy "politikai megállapodást", amely arról szólt, hogy politikai tevékenységüket összehangolják a jövőben. Így többek között egyeztetnek majd a budapesti polgármesterjelöltek és egyéni képviselők személyét illetően, mind a 23 kerületben kooperálnak, és nem indítanak egymás ellen jelölteket, valamint felsorakoznak Puzsér mögé a főpolgármester-választáson. A témával foglalkozó hosszabb elemzésünkben arra jutottunk, hogy a bejelentés egy szimpla politikai trükk, aminek célja Karácsony Gergelynek, a régi baloldali blokk főpolgármester-jelöltjének az ideiglenes tehermentesítése, hogy aztán a májusi EP-választás után felsorakozzon mögötte a teljes ellenzék. A legnagyobb meglepetésre azonban
múlt pénteken az LMP gyakorlatilag felrúgta a Jobbikkal kötött választási megállapodást.
A zöldek budapesti kongresszusa ugyanis arról döntött, hogy tárgyalódelegációt küldenek az MSZP, DK, Párbeszéd és Momentum tárgyalóasztalához is. Ugyanezzel a lendülettel a kongresszus nagy többsége leszavazta, hogy csak a Jobbikkal közös indulásban gondolkodjanak. Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője ezt úgy magyarázta, hogy a pártösszejövetelen ugyan szó volt a Jobbikkal való együttműködésről is, de a kongresszus még nem döntött a kérdésben. Innen nézve érthető, hogy Sneiderék miért kezdtek el a régi baloldali pártok felé dörgölőzni. AZ LMP kifarolásával ugyanis új helyzet állt elő: az alaposan meggyengült Jobbik akár két szék közé is eshet, így a zöldeket megelőzve igyekszik pozíciót fogni a nagy ellenzéki együttműködés rendszerében. Kérdés, hogy a baloldalnak mennyi szüksége van a náci botrányokkal sújtott, harmatgyenge Jobbikra.