Hogyan kapcsolódik össze a Magyar Falu Program és a falusi csok?
A polgári kormány számára fontos a vidék, fontosak a vidéken élő emberek, ezért a Magyar Falu Program soha nem látott léptékű támogatásokat irányoz elő a kistelepülések számára. A kedvezményezetti kör alapját nem a települési jogállás, hanem a népességszám határozza meg, így a határ 5000 főnél lett meghúzva. Összesen a hazai települések 90 százaléka része a Magyar Falu Programnak, ami közel 2900 települést jelent. Ezek nagy részének sajnos csökken a népessége.
A falusi népességcsökkenésnek számos oka van, ezért megpróbálunk minden lehetséges problémakörre koncentrálni. A falusi csok része a Magyar Falu Programnak, konkrétan a falvak fejlesztésének az otthonteremtési lába.
Az általános csok népszerűségét nem kell magyarázni, több mint 100 ezer család igényelte eddig, és egyharmad részben a falvakban került lehívásra.
A probléma, hogy ezek az igénylések főként a nagyvárosok környezetében történtek, célunk ezért, hogy ennél lényegesen mélyebb szintre is hasson a program. Ezért a falusi csok kapcsán olyan plusz ösztönzőket, többlettámogatásokat dolgoztunk ki, amelyek elég motivációt jelenthetnek a letelepedésen gondolkozó fiataloknak a kistelepüléseken történő otthonteremtésre.
Elég ehhez az otthonteremtési támogatás?
Biztosan nem. A Magyar Falu Program komplexitása a vidéki élet valamennyi területét érinti, szerteágazóan reagál a kistelepüléseket érintő kihívásokra.
Az alapkoncepciót tavaly ősszel fogadta el a kormány, majd decemberben hozott határozatot a vidéki úthálózat 50 milliárdos felújításáról, valamint a helyi életminőséget javító, 18 célterületet magában foglaló, 75 milliárd forint értékű támogatási csomagról.
Ebben prioritás – sok más mellett – a belterületi utak és járdák rendbetétele, a kulturális és sportolási lehetőségek bővítése, a színvonalas intézményi háttér megteremtése vagy éppen az alapegészségügyi ellátás javítása. A falusi csok részletszabályai pedig egy-két héten belül jelennek meg.
Ennek ellenére nagyon sok információ elhangzott már a falusi csokról. Ön a program mely elemeit emelné ki?
A kormány már nyilvánosságra hozta azon települések listáját, ahol igénybe vehető lesz a falusi csok. A kedvezményezettek a csökkenő népességszámú, valamint a leghátrányosabb járásokban található 5000 lélekszám alatti települések. A lista a KSH adatai alapján állt össze, mert ezek az adatok mutatják meg legpontosabban egy település valós népességszámát. Ez alapján 2486 település érintett a programban. Ez azonban változhat, folyamatosan figyelemmel követjük majd a hatásait.
A falusi csok négy újdonságot hoz.
Az első az, hogy azokat a vissza nem térítendő támogatásokat, amelyeket az általános csok az új házak, lakások építéséhez, vásárláshoz biztosít – egy gyermeknél hatszázezer forint, két gyermeknél 2,6 millió forint, míg legalább három gyermeknél tízmillió forint –, a programban érintett körülbelül 2500 településen használt ingatlanok vásárlásához és korszerűsítéséhez, vagy bővítéséhez is megadjuk.
Az összeg maximum felét lehet vásárlásra költeni, a többit a felújításra fordíthatják a családok. Fontos újdonság az is, hogy ha valakinek az érintett településeken van már ingatlana, akkor ő felújításra, bővítésre, korszerűsítésre is kérhet támogatást, az előbb említett alapösszegek felét.
A harmadik elem, hogy ha a családnak nem elegendő a vissza nem térítendő támogatás, önerő pedig nincsen, akkor ők is felvehetnek állami kamattámogatású hitelt, két gyermeknél tízmillió, legalább három gyermeknél tizenötmillió forintot. Meglevő ingatlan korszerűsítésére pedig a hitelösszegek felét igényelhetik. Végül fontos újdonság az is, hogy a falusi csokot az összes tanyára kiterjesztettük az országban, ahol van lakóingatlan.
A babaváró program és a falusi csok nem üti egymást?
Erről szó sincsen, mivel a falusi csok esetében ingatlanépítésre és korszerűsítésre biztatjuk a fiatalokat. A babaváró támogatás egy szabadon felhasználható pénzösszeg, egyáltalán nem biztos, hogy valaki abból lakást szeretne vásárolni, vagy felújítani. A kettő együtt is igénybe vehető, ezért nemhogy ütik, inkább erősítik egymást.
A szocpolt korábban sok botrány kísérte. Egyesek a falusi csokkal is megpróbálhatnak visszaélni.
Igyekeztünk olyan intézkedéseket hozni, amelyek otthonteremtési célra a lehető legszélesebb körben teszik elérhetővé a falusi csokot, azonban kizárják a visszaélések, az egyéb haszonszerzés lehetőségét.
Feltételül szabjuk ezért a legalább egyéves folyamatos – a legmagasabb támogatási összegnél kétéves – tb-jogviszonyt, az erkölcsi bizonyítványt, valamint azt, hogy közeli hozzátartozótól, saját tulajdonban álló cégtől nem lehet ingatlant vásárolni. Ezen feltételek nagy része egyáltalán nem újdonság, az általános csok-szabályozásból lett átemelve.
A tb-jogviszony-követelmény fél évvel valóban szigorúbb, de fontos hangsúlyozni, hogy beleszámít a felsőoktatási tanulmányok időszaka, sőt a korábbi közmunka is. Álhír tehát, hogy a frissen egyetemet végzettek nem vehetik majd igénybe a falusi csokot.
A támogatások felhasználását a jegyzők ellenőrzik majd, így folyamatosan vizsgálják a bentlakást is. Ha visszaélést tapasztalnak, akkor a járási hivatalok folytatják le a szükséges eljárást, ez sem újdonság. Fontos, hogy a becsületes, tényleges otthonteremtési szándékú családokhoz jusson el a segítség. Bár a program július elsején kezdődik, de a falusi csokot már most óriási érdeklődés kíséri.
Egy ellenzéki média kérdezte azt a blődséget, hogy miért írjuk elő a büntetlen előéletet. Háromszor kellett elolvasnom ezt a kérdést, mert teljesen érthetetlen volt számomra. Aki nem tud bemutatni egy erkölcsi bizonyítványt, azt szerintem a társadalom többsége sem támogatná az adófizetők pénzéből.
Az Európai Unióban dolgozók is igénybe vehetik-e a falusi csokot?
Minden magyar állampolgár igénybe veheti a támogatást. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy a bentlakási kötelezettség rájuk is vonatkozik, így azt nem lehet megcsinálni, hogy valaki az osztrák határ mentén állami támogatással épít egy családi házat, majd visszamegy Burgenlandba, és a házat kiadja másnak. Ahogy említettem, a cél az otthonteremtés támogatása, nem az egyéb haszonszerzés elősegítése.
Mi a helyzet a munkanélküliekkel és a közmunkásokkal?
Országos jelenség, hogy jelentősen csökkent a munkanélküliek száma, és sok helyen már közmunkás sincsen. A magyar munkanélküliségi ráta az Európai Unióban a harmadik legalacsonyabb.
A nemzeti konzultáción ráadásul a megkérdezettek 97 százaléka, több mint 1,3 millió ember azt mondta, hogy az új családpolitikai lépéseket és a támogatásokat a munkához kell kötni. Ma Magyarországon, aki akar, dolgozik, alanyi jogon nem járhat minden kedvezmény mindenkinek, mert az csődhöz vezet.
Minden híreszteléssel ellentétben a közmunkások azonban nincsenek kizárva a falusi csokból, ugyanis egy vagy két gyerekre vonatkozó támogatási összegnél használt lakásra igénybe vehetik a vissza nem térítendő támogatást. Három vagy több gyermek esetén az általános csok szabályai szerint közmunkás is kaphat támogatást használt lakás vásárlására, majd a falusi csokból ennek korszerűsítésére is igényelhet további vissza nem térítendő támogatást. Sajnálatos, hogy az ellenzéki médiumok annak ellenére, hogy a pontos részletszabályok még meg sem jelentek, folyamatosan álhíreket terjesztenek a falusi csokról, és félrevezetik az embereket.
Minek köszönhető ez?
A legfőbb oka, hogy
az alkalmatlan parlamenti ellenzék szerepét ma Magyarországon az ellenzéki médiumok töltik be. Rosszmájú hazudozást folytatnak, hiszen maguk is érzik, hogy a Magyar Falu Program és a falusi csok a polgári kormány részéről óriási segítség, ezért széles körben népszerű intézkedési csomag.
Egyes becslések szerint a falusi csok révén akár 100 milliárd forint is a kedvezményezett családokhoz kerülhet. Valamivel gerjeszteni kell ezért a feszültséget, szomorú azonban, hogy az emberek félrevezetésétől sem riadnak vissza.