Ezeréves büszkeségeinket mentik át az utókorra

A Nemzeti Kastély- és Várprogram jelenleg futó első ütemében összesen 39 épület felújításáról van szó, de emellett még nagyon sok kastély és vár felújítása zajlik – minderről Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, és Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos beszélt. Szóltak arról is, hogy a turizmus szempontjából már most nagyon jó eredményeket lehet közölni, mivel a korábbi fejlesztések eredményei megmutatják, hogy például a diósgyőri vár esetében 35 ezerről 105 ezerre emelkedett látogatószám.

Miért döntött a kormány még korábban a Nemzeti Kastély- és Várprogram elindítása mellett?

Tuzson Bence: Van olyan nemzeti vagyonunk, ami több mint egy vagyonelem, a nemzeti öntudathoz kapcsolódik. Az utóbbi határozza meg egy ország önazonosságát. Alapvető kérdésnek tekintjük, hogy Magyarországot meg kell őriznünk olyannak, amilyen, ezért azokat az emlékeket is meg kell újítanunk, amelyek jelképezik az országot.

Alapvető szemléletváltozást hoztunk el a kastélyok és várak felújítása során. Ezekre nem úgy tekintünk, mint a múlt megmaradt elemeire, hanem mint élő dolgokra. Nemcsak a jelen, hanem a jövő generációi számára is üzenetet kell hordozniuk. Ennek megfelelően kell felújítani ezeket a kastélyokat és várakat, mivel amilyennek mi magunk látjuk az ország múltját, olyan képet fognak a gyermekeink is kapni. Ha valaki végigmegy Budapest utcáin, a 19. század hangulatával találkozik. Ha meglátogatjuk a diósgyőri várat, a 14. század érzéseit tapasztalhatjuk meg, de sorolhatnánk még a példákat.

Egy 1000 éves állammal büszkélkedhetünk, amelynek épített értékei az élő történelmet mutatják be számunkra, nap mint nap. A felújítási programon keresztül meg akarjuk őrizni és tovább akarjuk erősíteni ezt az érzést.

Ezeknek az épületeknek a lelkével kell foglalkozni, és a lelkük megjelenési formája az, ahogyan a felújítás után kinéznek majd. Mi nem térdig érő romokat akarunk a gyermekeinkre hagyni, hanem az a célunk, hogy a lehető legnagyobb teljességgel mutassuk meg ezeket az épületeket a gyermekeink és unokáink számára.

Tuzson Bence és Virág Zsolt a kastély- és várfelújítási program legújabb részleteiről beszélt az Origónak Forrás: Miniszterelnökség

Mikor kezdődött el kastélyprogram, és felmértéke-e pontosan, hogy első körben mit kell felújítani?

Virág Zsolt: A program mai változata 2016 decemberében alakult ki egy kormányhatározat révén. Ez foglalta össze azt a 39 épületet, amelyet a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram ezen első ütemében a rendelkezésre álló uniós forrásokból és hazai támogatásokból lehetett felújítani.

Természetesen volt egy alapos előzetes vizsgálat, egy sokrétű, komplex szakmai szempontrendszer alapján, amely vizsgálta az épületek turisztikai, megközelíthetőségi, műszaki, művészettörténeti, kultúrtörténeti, fenntarthatósági és számos egyéb adottságát, így kristályosodott ki 20 kastély és 19 vár neve, amelyek az első ütemben megújulnak.

Van-e pontos felmérés arról, hogy hány kastély és vár található Magyarországon?

Virág Zsolt: Egyelőre nem létezik ilyen összesítés az ország egészéről. A Magyar Kastélylexikon-sorozat 11 elkészült kötetében megyénkénti bontásban 2466 kastély és kúria története került feldolgozásra. A várak esetében 5-6 megyéről készült eddig monográfia. A területi jellegzetességeket is figyelembe véve, körülbelül 5500 kastély és kúria volt egykor Magyarország mai területén, ennek egyötödét a kastélyok, négyötödét a kúriák teszik ki. Országos átlagban az épületek negyede pusztult el a történelem viharaiban. Jelenleg is nagyon vegyes a hasznosítása ezeknek a történelmi épületeknek, így az iskolától a polgármesteri hivatalon át terjed a hasznosításuk.

Folyamatosan zajlik a bajnai kastély felújítása is Forrás: Miniszterelnökség

Tuzson Bence: A szocializmus hatalmas kárt okozott az épített örökségünkben, így a kastélyokban is. Békés megyében például a kastélyok 60 százaléka a második világháború után pusztult el. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a mentési programot is elindítsuk.

A Nemzeti Kastély- és Várprogram jelenleg futó első ütemében összesen 39 épület felújításáról van szó, de emellett még nagyon sok kastély és vár felújítása zajlik.

A turizmus szempontjából már most nagyon jó eredményekről tudunk beszámolni, mivel a korábbi fejlesztések eredményei megmutatják, hogy például a diósgyőri vár esetében 35 ezerről 105 ezerre emelkedett látogatószám. Látszik, hogy egy programba való bekerülés és a felújítás megkezdése eleve segít a turisztikai oldalon.

A turisztikai szempont volt az elsődleges a program elején kiválasztott épületeknél, vagy az is sokat nyomott a latban, hogy más funkciót is betöltsenek?

Tuzson Bence: Nem lehet egyetlenegy célt kiemelni e tekintetben. Úgy kell turisztikai célpontnak lennie a felújított épületeknek, hogy közben erősítsék a nemzettudatot. A magyarországi kastélyainkat és várainkat szeretnénk három kategóriába osztani. Az elsőbe kerülnek azok, amiknek a felújítását azonnal meg lehet kezdeni, miközben kiemelt szerepet játszanak az ország turisztikai életében. A második kategóriába azok kerülnek, amelyek 20-30 éves távlatban újulhatnak meg. A harmadik kategóriába kerülnek a megóvandó, konzerválandó épületek, elsősorban a romvárak tartoznak ide. Ezek a látványosságok főként a bakancsos turisták számára lehetnek érdekesek.

Virág Zsolt: A turisztikai szempontot már a pályázati rendszer is meghatározta, hiszen nem elég felújítani az épületeket, hanem korszerű, fenntartható, vonzerőként szolgáló funkciókkal is el kell látni őket, természetesen olyanokkal, amelyek illenek a történelmi épületek szellemiségéhez. Nemcsak felújítani szeretnénk, hanem új élettel akarjuk megtölteni az épületeket. Magyarországon már most 18 olyan kastély és vár van, amely nyereségesen működik. Fontos kiemelni, hogy nyereségesen működő vár és kastély nemcsak például a Balaton mellett, hanem az északkeleti és a délkeleti országrészekben is található szép számmal. A műemlék adottságaihoz igazodó módon is lehetséges olyan innovatív szolgáltatáscsomagok kialakítása, amelyek hozzájárulnak az épület fenntartásához.

A cél, hogy az új modell alapján például gasztronómiai élménypontként, csapatépítőtréning-helyszínként, céges rendezvényhelyszínként, filmforgatási helyszínként, történelmi levegőt hordozó kulturális közösségi térként is hasznosuljanak ezek az épületek, és a már bevált esküvőkhöz kapcsolódó szolgáltatások is új elemekkel bővüljenek.

Természetesen a legfontosabb vonzerőt továbbra is a hiteles levéltári kutatásokon nyugvó, de friss, 21. századi bemutatási formában installált, élményalapú történeti kiállítások képezik a kastélyokban és várakban. Elengedhetetlen a mai kor igényeinek megfelelő vendégfogadás minden elemének a megteremtése is, a kávézótól az ajándékbolton a garantált történelmi programokig.

Virág Zsolt: Nem elég felújítani az épületeket, hanem korszerű, fenntartható, vonzerőként szolgáló funkciókkal is el kell látni őket Forrás: Miniszterelnökség

Mekkora kerettel indult a program, és jelenleg mennyi pénz áll a rendelkezésre?

Virág Zsolt: A program eredetileg 33 milliárd forintnyi uniós kerettel indult, ez később további 7,1 milliárd forintos uniós forrással bővült. A kormány ehhez még több részletben hozzátett 18,5 milliárd forint hazai forrást.

Tuzson Bence: Egy kastély- vagy várfelújításnál pontosan látni kell, hogy a projektelőkészítés és a felújítás elvégzése nagyjából ugyanannyi időbe telik. Ennek legfőbb oka, hogy nagyon alapos műemléki és levéltári kutatásokat kell végezni az előkészítés során, hogy úgy állítsunk helyre egy épületet, ahogyan az kinézhetett a korábbi századokban. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a kutatómunka során korábban előre nem látott dolgok is felmerülhetnek.

Ha egy kastély felújítási projektje négy évig tart, akkor az első két előkészítő évben az épületen nem látszik semmi. A látványos építkezések a projektidőszak második szakaszában kezdődnek, de a végére mindenki számára egyértelmű lesz a felújítás eredménye.

Jelenleg hány felújítás zajlik?

Virág Zsolt: Kilenc, és hamarosan elindul a tizedik helyszín kivitelezése is. Emellett további generálkivitelezési tenderek is zajlanak. Mivel a kiviteli tervek májusra szinte minden még hátralévő helyszínen elkészülnek, karácsonyra a helyszínek túlnyomó többségében már építkezni fogunk. Nagyon sok folyamat zajlik párhuzamosan az egyes projektekben, ennek köszönhetően a kiállítási forgatókönyvek, kiállításinstallálási tervek is szinte mindenütt elkészültek. Természetesen mind az egyes kastélyoknak és váraknak, mind a kastély- és várlánc egészének megvan a pontos víziója, kidolgozásra került a tartalmukra, fejlesztésükre, működtetésükre vonatkozó program. De például tudományos tanulmánykötetek is szerkesztés alatt állnak minden, a programban szereplő műemlékről, ezekben a programok friss kutatási eredményeit tesszük közkinccsé.

A dégi kastély is megújult külsőt kap Forrás: Miniszterelnökség

Mennyiben segítenek a felújításban a még élő családtagok?

Virág Zsolt: Minden kastély esetében felvettük a kapcsolatot a még élő családtagokkal, leszármazottakkal, éljenek a világ bármely pontján, akik nagyon sok fontos dokumentumot, információt megosztottak velünk.

Van egy olyan programunk, amely a kastélyok még fellelhető néhány egykori berendezési tárgyát gyűjti össze, így a látogatók képet alkothatnak majd arról, hogy általában milyen magas művészeti minőségű tárgyak voltak egy-egy kastélyban az ország legeldugottabb vármegyéjében is.

A kormány inkább a várak felújítását vagy a kastélyok renoválását részesíti előnyben?

Tuzson Bence: Nem lehet különbséget tenni, mivel gyakran a határok sem egyértelműek a kúria, a kastély vagy a vár és a várkastély között. A vár természetesen más, mivel erősebb képzetek társulnak hozzá, de a kastélyok is olyan remekei a magyar építészetnek és a nemzettudatnak, amivel foglalkozni kell. Egy kastélyt is meg lehet, és meg is fogjuk tölteni olyan tartalommal, amely a legkisebb korosztálytól kezdve a legidősebb honfitársainkig maradandó élményt nyújt majd.

Mikor lesz az első teljes átadás?

Virág Zsolt: Az első hét épület 45-50 százalékos készültségi szinten van. Várhatóan 2020 I. negyedévében kerül sor ezek átadására. A bajnai Sándor-kastélyban, a tatai Esterházy-kastélyban, a majki Esterházy-kastély és kamalduli remeteségben, a füzérradványi Károlyi-kastélyban, a dégi Festetics-kastélyban, a nádasdladányi Nádasdy-kastélyban, a sümegi püspöki kastélyban, a mosonmagyaróvári várban, a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyban, és hamarosan indul az egri vár kivitelezése is.

Tuzson: Egy kastélyt is meg lehet, és meg is fogjuk tölteni olyan tartalommal, amely a legkisebb korosztálytól kezdve a legidősebb honfitársainkig maradandó élményt nyújt majd Forrás: Miniszterelnökség

Tuzson Bence: Ezek mellett elindul a diósgyőri vár felújításának a második üteme, a sümegi vár és a nagyvázsonyi vár felújítása. Fehérvárcsurgó Károlyi-kastélyában is hamarosan megkezdődnek a munkálatok. Azaz ütemszerűen, az előzetesen meghatározott menetrend és protokollok szerint zajlik a kastélyprogram.

Most mintegy 59 milliárd forint a program költségvetése, de amint arról korábban beszéltem, egy kastély és vár felújításánál menet közben olyan dolgok derülhetnek ki, amelyek pluszköltséget jelenthetnek, de emiatt nem maradhat félbe egyetlen műemlék megkezdett felújítása sem.

Felmerült-e az a program során, hogy valamelyik műemlékből részben vagy teljesen szállodát csináljanak, ahogyan az több nyugat-európai országban is látható?

Tuzson Bence: Nem, ilyen szóba sem került, mivel az elsődleges cél, hogy minden ilyen kastély és vár a nagyközönség számára látogatható legyen. Az épületeknek a nemzettudat erősítését kell szolgálniuk.

Virág Zsolt: Amikor elkezdjük egy kastély felújítását, lepusztult állapotokat találunk. Az egykori berendezés szinte teljes mértékben megsemmisült, így általában az a fő kérdés, hogy mely fejlesztési koncepció mentén lehetséges a 3-4 ezer négyzetméternyi üres épület olyan korszerű műemlékhasználatot eredményező fejlesztése, amely turisztikai vonzerőként szolgál.

Fontos, hogy a kiállítások élményszerűek legyenek, és olyan atmoszférájuk legyen, amely bevonja a látogatókat a történelmi miliőbe, személyesen átélhetővé teszi a régmúlt történéseit.

Ennek része lehet, hogy a különböző korosztályok interaktív módon vehetnek majd részt az épület felfedezésében. Az életmódtörténet és a kastélyok üzemszerű működésének a megjelenítése is a fókuszba kerül, mivel a kutatások szerint ez a szegmens is kiemelten érdekli a közönséget, hiszen saját hétköznapjaik és ünnepeik, valamint a történelmi korok szokásai között is párhuzamot vonhatnak az új ismeretek által.

A szabadkígyósi kastély is teljesen megújul Forrás: Bencsik Adam

Mennyire veszik figyelembe a nyugat-európai tapasztalatokat a kastélyok felújítása során?

Tuzson Bence: Minden példa fontos, amely előttünk áll, de azt kell mondanom, hogy ilyen nagymérvű, egységes szakmai szempontok szerint építkező felújítási program Európában még soha nem volt, mint amely most Magyarországon zajlik. Jó példák vannak, így elég csak elmenni a Felvidékre, ahol megőrizték és rendben is tartják a magyar épített örökséget. A kiállítások egyik legfontosabb elve lesz, hogy képesek legyenek megszólítani az Y és a Z generáció tagjait is.

A többi magyarlakta területen mintaként tekintenek a kastélyprogramunkra?

Virág Zsolt: A jól sikerült fejlesztésekre mintaként tekintenek a határon túli országokban is, így például a gyulai Almásy-kastélyra, a tolcsvai Szirmay–Waldbott-kastélyra, az egri érseki palotára, a keszthelyi Festetics-kastély új kiállításaira, vagy a klasszicista kúriában helyet kapó irodalmi tematikájú kiskőrösi János Vitéz Látogatóközpontra.

Az Edelényi Kastélysziget különleges, a rokokó falképeken és egy hozzájuk kötődő imázsfilmen alapuló, kevés tárggyal dolgozó kiállításának is komoly nemzetközi hírneve alakult ki.

Tuzson Bence: Mindezek mellett vannak feladatink is, mivel nem nézhetjük tétlenül, hogy mi van a határainkon túl Erdélyben, Délvidéken, Kárpátalján. A Rómer Flóris Terv keretében juttatunk forrásokat az ottani műemlékek felújítására.