Mirkóczki Ádám, a Jobbik kommunikációs igazgatója és parlamenti képviselője vasárnap az Egri Színnek adott interjút, amelyben beismerte, hogy korábban többször tett zárt körben antiszemita/rasszista megjegyzéseket. Az egri polgármesteri széket – valamennyi ellenzéki párt támogatásával – megcélzó politikus szerint, ha ezekről az alkalmakról készültek hangfelvételek, akkor azok idővel elő fognak kerülni. Azt nem árulta el, hogy miket mondott pontosan, annyi viszont kiderült mondataiból, hogy ezek a gondolatok támadási felületet jelentenek ellene.
Biztos vagyok benne, hogy én is követtem el hibákat, és afelől sincs kétségem, hogy ha esetleg vannak olyan régi, zárt körben elhangzott beszélgetésekről készült hangfelvételek, amelyekről úgy gondolják, hogy ma kellemetlen, elő is fogják venni, hogy megpróbáljanak majd azokkal támadni.
– nyilatkozta az ellenzéki politikus, akinek az értelmező szótárában a
Ismert, Mirkóczki pártjának egyik legszélsőségesebb politikusaként pár éve az ellen a javaslat ellen szólalt fel az Országgyűlésben, amely megemelte volna a holokauszttúlélők életjáradékát. „Mindig csak, mindig kizárólag, mindig csak a holokausztról van szó. Ez a mi problémánk, nem az, hogy szó van róla, hanem az, hogy semmi másról, ez olyan, mint a piros ulti, hogy mindent visz, és hogyha valaki föl meri ezt hánytorgatni, akkor ugye jönnek a negatív stigmák tömkelegei, nem szeretném újra elsorolni” – jelentette ki a politikus, aki piros ultinak tartja a holokausztot. Ennél már csak a reakciója volt sajátosabb: pár napja a Hír TV-nek nyilatkozva védelmébe vette a tipikusan antiszemita gondolatokat.
Válaszából kiderült, hogy a holokausztot „releváns kérdésnek” tartja, amit nem lehet megbolygatni, még „jó szándékkal” sem. Erősen kérdéses, hogyan lehet kritikus alapról megbolygatni a hatmillió ember halálával végződő zsidóellenes népirtást, és annak túlélőinek életjáradék-növelését célzó javaslatot, mindenesetre a következőképpen fogalmazott Mirkóczki: „Én azt gondolom, hogy vannak olyan kérdések, amelyekhez nem lehet hozzányúlni, olyan értelemben nem lehet hozzányúlni, hogy ha az ember megpróbál bármilyen jó szándékkal, körültekintően fogalmazva beszélni releváns kérdésekről, akkor azonnal megkap olyan stigmákat, amelyek egyébként – hogy mondjam – abszolút indokolatlanok.”
Az antiszemita megnyilvánulások mindennaposak és szinte kimeríthetetlenek a Jobbikban, gyakorlatilag nincs olyan vezető politikusuk, aki ne keveredett volna ilyen jellegű botrányba. Gyöngyösi Márton, a párt Brüsszelbe pályázó elnökhelyettese egy, a portálunk birtokába jutott videófelvételen a holokauszt áldozatain gúnyolódott, és antiszemitizmusával kérkedett egy jobbikos lakossági fórumon. Egy másik anyagon pedig úgy fogalmazott, hogy „a holokauszt egy olyan állatfaj, amellyel kapcsolatban az indulatok nőnek”. Szintén az Origo birtokába került az a hangfelvétel, amelyen a párt egyik frakcióülésén Vona Gábor, akkori pártelnök Saul-fordulatról, Hegedűs Lórántné exképviselő zsidóügyi szakértő pártbeli jelenlétéről beszélt, Balczó Zoltán európai parlamenti képviselő azzal dicsekedett, hogy benne volt egyszer az antiszemita évkönyvben, Egyed Zsolt, a párt borsodi politikusa pedig elárulta, hogy forrt a vére, és kinyílt a bicska a zsebében, amikor Köves Slomó és Szegedi Csanád szóba került.