A Demokratikus Koalíció (DK) azzal vádolja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH), hogy a pártra frissen kiszabott pénzbüntetéssel beavatkozik az európai parlamenti választási kampányba, és megpróbálja ellehetetleníteni a DK választási esélyeit. A pártot a NAIH 11 millió forintra bűntette. Molnár Csaba ezért most éppen Péterfalvi Attilára haragszik.
Ismert: a DK gazdálkodásában az elmúlt években sorozatos törvénysértések voltak. Az ÁSZ már a DK 2013-2014. évekre vonatkozó,
2016. augusztus 24-én lezárt ellenőrzése során szabálytalanságokat tárt fel.
Az ÁSZ megállapította, hogy a DK 2013. évi beszámolója és a 2014. évi pénzügyi kimutatása nem felelt meg a törvényi előírásoknak, mivel figyelmen kívül hagyták a számviteli törvényben rögzített valódiság és teljesség alapelvet. A beszámoló és a pénzügyi kimutatás adatai teljes körűen nem egyeztek meg a főkönyvi nyilvántartás adataival, valamint a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulások értékeléséről és a bevételek közötti kimutatásról nem gondoskodtak. Az ÁSZ megállapította, hogy 2013-2014-ben a DK könyvvezetése és gazdálkodása összességében nem felelt meg a törvényi előírásoknak.
Az ÁSZ 2018. január 9-én fejezte be a Demokratikus Koalíció 2015-2016. évekre vonatkozó ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a DK nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően alakította ki gazdálkodásának szabályozási környezetét, nem teremtette meg a közpénzekkel való átlátható és ellenőrizhető gazdálkodás alapjait.
A pénzügyi kimutatásai nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak.
A könyvvezetése és gazdálkodása során a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket és belső előírásokat nem tartotta be. Az ÁSZ azt is feltárta, hogy a DK működéséhez a jogszabályt megsértve tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el.
Az ÁSZ 2019. január 31-én zárta le a 2018. évi országgyűlési választás kampánypénzeinek ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a Demokratikus Koalíció a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatást nem szabályszerűen használta fel. A párt a számviteli törvény és a kampánytörvény előírásai ellenére nyilvántartási rendszerét nem részletezte tovább oly módon, hogy abból a kampánytámogatás szabályszerű felhasználását igazoló adatok rendelkezésre álljanak. Az ÁSZ azt is feltárta, hogy
a párttörvény előírását megszegve – jogi személytől kölcsönszerződés alapján – nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a piaci ár alatt vett igénybe szolgáltatást,
430 ezer forint kamatkülönbözetként tiltott támogatást fogadott el.