A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy tavaly 98 beruházásban 4,2 milliárd euró tőke érkezett az országba, a magyar kivitel pedig elérte a 105 milliárd eurót. A német befektetők után az Egyesült Államok befektetői a második helyen állnak a külföldi beruházók rangsorában Magyarországon,
az Egyesült Államokkal a gazdasági kapcsolatok jók voltak a múltban is, ehhez a kétoldalú politikai kapcsolatok is felzárkóznak, egyre inkább javulnak.
Szijjártó szerint a kormány felismerte, hogy maximum 5 millió dolgozóval lehet számolni Magyarországon, ezért a beruházások támogatását is módosították.
A magyar gazdaság dimenzióváltás előtt áll, a K+F tevékenység ösztönzésére helyeződik át a hangsúly.
A magyar gazdaságnak a meglévő munkaerő-kínálatra kell alapoznia a további növekedést, a jövőben az innovációt, a kutatás-fejlesztést kell nagymértékben ösztönözni. Magyarország ebben az időszakban is számít az Egyesült Államokból érkező, jövőben megvalósuló befektetésekre - közölte a miniszter.
Szijjártó Péter kiemelte azt is, hogy az elmúlt években az Európai Unión belül nagymértékben megnőtt Magyarország, és ezzel párhuzamosan a visegrádi államok gazdasági súlya. Így "sértő" bármilyen olyan feltételezés, hogy a közép-európai régió pusztán haszonélvezője lenne az Európai Unió gazdaságának, és ne járulna hozzá az EU gazdasági bővüléséhez. Kiemelte:
a visegrádi országok és Németország közötti külkereskedelmi forgalom értéke mintegy 70 százalékkal haladja meg a német-francia kétoldalú kereskedelmi forgalmat.
A miniszter rámutatott arra is, hogy a támogatott beruházásoknál nem az új munkahelyek megteremtése, számuk növelése a támogatás előfelvétele,
sokkal inkább az új technológiák behozatala, a kutatás-fejlesztés előmozdítása és az innováció ösztönzése a legfontosabb befolyásoló tényező.
Ahogy fogalmazott,
az dönt, hogy az esetleg azonos dolgozói létszámmal működő vállalkozások közül melyik tud magasabb hozzáadott értéket előállítani.
Szijjártó emlékeztetett, hogy az így átalakított állami támogatási rendszerben a hozzáadott értéket teremtő beruházásokat a fővárosban is tudja anyagilag támogatni a kormányzat, erre korábban csak a gazdaságilag fejletlenebb térségekben volt lehetősége.