A lapnak Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy az országban eltérő károkat okozott az őszi vetésű gabonanövényeknél - a búzánál, a repcénél és az árpánál - az évtizedek óta nem látott téli, tavasz eleji szárazság. Az elmúlt napokban tapasztalt,
több tíz milliméter esőt hozó időjárás hatására azonban a kalászosok szépen fejlődnek.
Az aszály okozta károkról egyelőre nincsenek pontos adatok.
Kárpótolhatja a gazdálkodókat, hogy a tavaszi vetés állapota kedvező. A csapadék megerősítette a vetést, a növényvédelemhez is a legjobbkor érkezett a májusi eső - tette hozzá Vancsura József.
Az őszi búza mintegy egy százaléka ment tönkre az aszály miatt, a növény vetésterülete 962 ezer hektár - derül ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) legfrissebb jelentéséből.
A száraz időjárás hatására a búza 26 százaléka volt jó és 41 százaléka közepes állapotban április elején.
A végéhez közelednek a tavaszi vetési munkák, jellemzően a kukoricáé és a napraforgóé. Az AKI jelentése szerint a szemes kukorica területe itthon 961 300 hektárt foglalhat el, amelynek 79 százalékán került a földbe a vetőmag május 2-ig.
Segítséget jelentett, hogy az aszálykárok elkerülése érdekében a kormány vízjogi engedély nélkül, bejelentés alapján, korlátozott ideig rendkívüli vízhasználatot biztosít a termelők számára tartósan vízhiányos időszakban - emlékeztet cikkében a Magyar Nemzet.