2002. május 9-én délben két férfi lépett az Erste bank móri fiókjába. Fegyvert vettek elő. Felhúzták a ravaszt, és szó szerint levadászták a fiókban lévőket, alkalmazottakat és ügyfeleket egyaránt.
Nyolcan haltak meg ezen a napon. Hatan a helyszínen, ketten a kórházban.
Több mint 7 millió forintot vittek magukkal a bankrablók.
A móri mészárlásként híressé vált bűncselekmény az egész országot megrázta. Soha nem fordult még elő hasonló. A bankrablók általában nem ölnek meg senkit, csak a pénzt akarják elvinni, ennél az esetnél viszont nem volt kérdéses, hogy nem akarták életben hagyni azokat, akik a fiókban vannak. Az sosem derült ki, hogy ennek mi volt az oka.
A rendőrség nagy erőkkel kezdte keresni a móri bankrablókat.
Még aznap, pár órával a támadás után, megneveztek két bűnözőt, Farkas Róbertet és Horváth Szilárdot. A nyomozás során viszont nem találtak ellenük bizonyítékot.
Emellett komoly összeget ajánlottak annak, aki tud valamit. Előbb 10 milliós, majd 25 milliós nyomravezetői díjat tűztek ki a gyilkos rablók fejére. 2003-ig tartott a nyomozás, ez alatt az idő alatt
fantomképet is közöltek a két új gyanúsítottról, Kaiser Edéről és Hajdú Lászlóról.
2002. július 24-én tartóztatták le a két büntetett előéletű férfit, akikről úgy gondolták, megalapozottan gyanúsíthatók a mészárlással. Mindezt a tanúvallomásokra, személyleírásokra és a házkutatások eredményeire alapozták.
Ráadásul a bankrablásokban részt vevő Kaiser korábban már emlegette, hogy a móri bankfiók is érdekli.
2004-ben zárták le a nyomozást vádemelési javaslattal. Annak ellenére, hogy Kaiserék váltig állították, hogy nem ők a móri rablók, szeptemberben bíróság elé kellett állniuk. Az elsőfokú döntés alapján Kaiser Edét életfogytiglanra, Hajdú Lászlót pedig 15 év börtönre ítélték. Egy évvel később Kaiser estében jogerőssé vált az életfogytiglani büntetés.
2007-ben a rendőrök bejelentették, hogy sikerült elfogniuk az igazi móri bankrablókat: Nagy Lászlót és Weiszdorn Róbertet.
Július 13-án Nagy öngyilkos lett a cellájában, így csak Weiszdornt állították bíróság elé. Őt 2010 decemberében jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla, amely úgy döntött, hogy a férfi legkorábban 40 év múlva szabadulhat a börtönből.
Előre kitervelten, társtettesként, nyereségvágyból, több emberen elkövetett gyilkosságban mondták ki bűnösnek a férfit,
aki az ítélethirdetés előtt azt mondta:
Nem akartam, és nem is öltem meg senkit. Sajnálom a történteket, de csak azért vállalok felelősséget, amit én magam elkövettem, mások bűneiért nem."
Az utolsó szó jogán mondott beszédében a férfi bocsánatot kért az áldozatok rokonaitól. Az életben maradt rabló azt mondta, hogy
a veszprémi postásgyilkossággal is gyanúsított Nagy Lászlónak volt nagyobb szerepe a rablásban.
Kitartott amellett, hogy társa tervelte ki az egészet, akinek az otthonában megtalálták az eldugott fegyvereket, többek között egy Skorpió típusú géppisztolyt is.
Amíg Nagy László élt, sosem tagadta, hogy köze volt a móri bankrabláshoz, de azt mondta, nem ketten jártak a fiókban.
Vallomása alapján egy Radó nevű szerb bűnöző végzett az áldozatokkal, aki Weiszdornnal együtt ment be a bankfiókba, ő csak sofőr volt.
Azt is mondta, hogy Weiszdorn rálőtt a biztonsági őrre, majd kiállt a fiók ajtajába, hogy elküldje azokat, akik be akartak menni. Bűntársa viszont azt állította, hogy
maga Nagy László volt az, aki a fiók ügyfélterében agyonlőtte az ott tartózkodó hét embert, tehát nem sofőrként vett részt a móri bankrablásban.
Weiszdorn ma is börtönben van, ahogy Kaiser Ede is, aki, ahol tudja, elmondja, hogy ártatlanul vádolták meg nyolc ember lemészárlásával. Még egy könyvet is írt róla a börtönben Kaiser Ede: a móri ártatlan címmel.