A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben a bíróság megszüntette a büntetőeljárást Czeglédy Csabával szemben – erősítette meg csütörtökön hivatalosan a Magyar Nemzet információját Juhászné Prágai Erika, a Szegedi Törvényszék szóvivője.
A bíróság arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot (NVB), hogy függessze fel a szombathelyi politikus mentelmi jogát,
a testület ellenzéki delegáltjai azonban ezt nem szavazták meg kedden.
A felfüggesztéshez kétharmados többségre lett volna szükség. A büntetőeljárási törvény kötelező rendelkezése alapján a bíróság ezért szüntette meg a Czeglédy Csaba elleni büntetőeljárást.
Litresits András, az NVB szocialista delegáltja a Magyar Nemzet kérdésére azt válaszolta, hogy választójogi szempontból kellett mérlegelni az ügyet. Azzal érvelt, hogy a Czeglédy elleni büntetőeljárás 2015 óta tart, a politikus mégsem ült fel a Hegyeshalom felé tartó vonatra, hanem aktív közéleti, politikai tevékenységet folytat, fórumokat tart, azaz nem kamujelölt. Szerinte az NVB döntése és az EP-választás közötti tizenkilenc napos kampányidőszak nincs érdemi befolyással a négy éve zajló büntetőügyre. Hozzátette, hogy ha felfüggesztették volna Czeglédy mentelmi jogát, úgy újra házi őrizetbe kerülhetett volna, ilyen körülmények között pedig aligha folytathatná kampányát.
Avarkeszi Dezső, a DK, illetve G. Szabó Dániel, a Momentum küldötte szinte szó szerint megegyezően úgy indokolta döntését,
hogy a mentelmi jog felfüggesztését kezdeményező indítványban semmilyen, az EP-választásokig szükséges eljárási cselekményt nem jelölt meg a bíróság, így arra nem volt szükség annak érdekében, hogy a büntetőeljárást folytatni lehessen.
Bodolai László, az LMP delegáltja nem kívánta megindokolni, miért szavazott Czeglédy mellett.
A Jobbik sajtóosztálya azt közölte, hogy a fent nevezett pártok delegáltjai feltehetően úgy gondolták, hogy
nem kívánnak részt venni egy politikai színjátékban, ezért szavazhattak a mentelmi jog megtartása mellett.
Csáki Mariannát, a Mi Hazánk delegáltját nem sikerült elérni. Toroczkai László pártelnök viszont azt mondta, hogy
nem értenek egyet az NVB-hez delegált tagjuk döntésével, az egyáltalán nem egyezik a párt álláspontjával.
Czeglédy mentelmi joga mellett szavazott Gönczi Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt küldötte is, akit szintén nem sikerült elérni.
Az ellenzéki pártok közül egyébként egyedül a Magyar Munkáspárt delegáltja szavazott a mentelmi jog felfüggesztése mellett. Hajdú József azt mondta,
döntésében a szegedi bíróság beadványa erősítette meg.
Hajdú is úgy nyilatkozott, hogy a többi ellenzéki párt döntésében szerepet játszhatott az is, hogy Czeglédy Csaba sosem szökött meg, és az EP-választásig már csak két hét van hátra.
Az ellenzék nyíltan egy köztörvényes bűnöző oldalára állt a bírósággal szemben – ismertette a kormánypártok álláspontját Nacsa Lőrinc. Ahogy arról csütörtökön az Origo is beszámolt, a KDNP-frakció szóvivője példátlannak nevezte a történteket, mondván: az NVB ellenzék által delegált tagjai
falaznak az időhúzáshoz, és ahhoz, hogy Czeglédy Csaba megússzon egy köztörvényes ügyet,
ezzel méltatlanná váltak a tisztségükre, így haladéktalanul le kell mondaniuk.
Nacsa közölte, hogy ha ezt nem teszik meg, akkor
egyenként megnevezik és bemutatják őket, hogy minden magyar tudja, kik akadályozzák az igazságszolgáltatás munkáját.
Czeglédy Csaba az NVB döntésének az eredményeként, legalább az uniós választás eredményeinek jogerőre emelkedéséig elkerülheti a felelősségre vonást.
Utána pedig az ügyészségnek újra vádat kell emelnie ellene ahhoz, hogy ismét bíróság elé állíthassák.
Ha viszont a Gyurcsány-párt úgy dönt, hogy Brüsszelbe küldi, akkor az eljárás újbóli megindítását tovább hátráltatja, hogy EP-képviselőként mentelmi jog illeti majd meg, s annak megvonását Polt Péter legfőbb ügyésznek az Európai Parlament elnökénél kell kezdeményeznie. Czeglédy amúgy jelenleg a DK uniós listájának utolsó, 36. helyén áll, ennek ellenére az NVB döntése előtti felszólalásában azt állította: valószínűleg nem lesz EP-képviselő, de nem tartja magát „kamujelöltnek”. Ennek azonban ellentmond, hogy tavaly, az országgyűlési választás előtt hasonló trükkel próbált szabadlábra kerülni.
Ismert ugyanis, hogy az MSZP-s, de a DK-val is szoros kapcsolatban álló Czeglédyt 2018. március 1-jén az NVB jogerősen nyilvántartásba vette mint független képviselőjelöltet. Ezzel mentelmi jogot szerzett magának, s emiatt meg kellett szüntetni az előzetes letartóztatását. (Ügye akkor még nyomozati szakban volt.)
Szabadulása után néhány órával Kálmán Olga esti televíziós műsorában tűnt fel, politikustársai közül pedig – saját bevallása szerint –
az elsők között akarta felkeresni Gyurcsány Ferencet.
Erre azonban már nem volt módja, mert Polt Péter megkeresésére az NVB sürgősséggel tárgyalt Czeglédy mentelmi jogának felfüggesztéséről, s a testület meg is vonta tőle a védelmet.
A szombathelyi politikusból már akkor igyekeztek mártírt csinálni, különösen a DK-sok. A 2018. március 5-i tárgyalásra, amikor az előzetes letartóztatásáról döntöttek, a párt vezérkarából kivonult Molnár Csaba és Gyurcsány Ferenc is, oldalán feleségével.
Gyurcsány és Czeglédy kapcsolata nemcsak politikai, hanem üzleti értelemben is szoros volt.
Gyurcsányné is hitelezte Czeglédyt Forrás: MTI/Ujvári Sándor
A DK-elnök felesége és a párt európai parlamenti listavezetője által igazgatott Altus Portfólió Kft. ugyanis 2016. február 25-én 255 ezer euró, azaz csaknem nyolcvanmillió forint összegben úgynevezett rövid lejáratú likviditási – a fizetési nehézségek áthidalására szolgáló – kölcsönt nyújtott a Czeglédy Csaba által vezetett Human Operator Zrt.-nek.
A szerződést a kölcsönadó részéről Gyurcsányné írta alá. Ezt az összeget továbbiak követték,
előbb 90, aztán pedig 35 millió, összesen tehát több mint 200 millió forint kölcsönt kapott a Human Operator az Altustól,
mint kiderült, jogtalanul, s ezért a Magyar Nemzeti Bank piacfelügyeleti eljárásban tavaly nyáron 15 millió forint bírságot szabott ki a társaságra.
Az ügyészség szerint Czeglédy mint a cég igazgatóságának elnöke és ügyvezetője 2011-től kezdődően egy olyan bűnszervezetet hozott létre, amelynek célja a döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó részvénytársaság adófizetési kötelezettségének csökkentése, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt.