Azon a bizonyos napon, amikor felfedezték a kukacokat (a bejelentés szerint három-négy darabot), a szolgáltató több mint 4100 adag lebbencslevest szállított ki a környéken, de panasz érdekes módon csak a kerepesi önkormányzati konyhán felszolgált levesekre érkezett. A többi helyről pozitív visszajelzés érkezett.
Mint megtudtuk, a kerepesi tálalókonyha – amit az önkormányzat, tehát nem az ételt szállító szolgáltató üzemeltet – 2018 januárjában esett át a NÉBIH Minőségvezérelt Közétkeztetés Programjának ellenőrzésén, amelynek eredménye a NÉBIH honlapján el is érhető.
A „Jobb minősítésre pályázik” hozzájuk rendelt felirat azt jelenti, hogy legfeljebb 3-as osztályzatot kapott, és azóta sem sikerült jobb eredményt elérniük.
A birtokunkba került képek alapján ez a hármas osztályzat is túlzásnak minősíthető.
A mellékelt felvételek mutatják, hogy az étel a földön és a polcokon szétszóródva van, kötelező védőfelszereléseket, például hajhálót és kesztyűt nem használnak, emiatt emberi haj és szőrszálak is kerülhetnek az ételbe, a mosdókagylóban ruhát tartanak, az ételt a szállítóedényből tálalják, az élelmiszerbiztonsági okokból kötelezően használandó melegentartó kocsit csak a tányérok tárolására alkalmazzák. Ezeken kívül a diétás ételeket nem hűtik, szobahőmérsékleten tárolják a polcon. Az ételt előre kitálalják, emiatt ki tudja, milyen hőmérsékletű, amikor a gyerekek elviszik. Ezek egyértelműen az önkormányzat felelősségére utalnak.
A leveseket az ételkísérő jegy tanúsága szerint kifogástalan minőségben vették át.
Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy légmentesen lezárt badellákban, az előírásoknak megfelelően 63 °C feletti hőmérsékleten került hozzájuk. Ezt követően azonban már az átvevő kezelte, a képeken látható helyeken és körülmények között.
A megtalált kukacot egyébként mindegyik kisállat-kereskedés árulja, kis testű hüllőket táplálnak vele. Ezek a rovarlárvák valamelyik gyümölcsmoly egyedeitől származhatnak, ezeknek azonban se nem tápláléka, sem pedig fejlődő közege a forró menzaétel (vagy annak valamilyen alapanyaga). Ráadásul a főzés során kizárt, hogy egy ilyen lárva egyben maradna. A hőtől teljesen szétfőne, márpedig itt egy ép hernyót találtak.
Minden jel arra utal tehát, hogy
Franka Tibor polgármester állításával szemben az önkormányzat a felelős a gyerekeknek szánt ételekbe került lárvákért.
A most 67 éves Franka Tibor
a rendszerváltás előtt az állampárti kormánylapnál, a Magyar Hírlapnál dolgozott.
A rendszerváltás után antiszemita kijelentéseivel lett hírhedt, 2006-ban a MIÉP–Jobbik szövetség színeiben akart a parlamentbe jutni. Ez nem sikerült, végül Kerepesen lett polgármester.
Kerepesen egymást érik a botrányok.
Tavaly júniusban például indoklás nélkül felmondott a jegyző. Egyik fél sem kommentálta a döntést, de sokak a polgármesterrel kialakult konfliktusnak tudják be a távozását. Hasonló problémát okozott a Kerepesre tervezett egészségközpont költségvetése is, ami a kezdeti 200 millióról tavaly nyárra már 500 millióig kúszott fel.
Franka több korrupciós botrányt is okozott. Már 2007-ben feljelentették, mert trükkösen, áron alul értékesített egy négyezer négyzetméteres önkormányzati ingatlant, mindössze 60 millió forintért. A nyertes cég csak a pályázat első határideje után jött létre.
Felmerült, hogy a csúszásmentesítési feladatokért teljesítés nélkül fizettek a helyi szolgáltató cégnek, az önkormányzati természetvédelmi területen 2010-ben több száz fát vágtak ki rejtélyes módon, és az is kiderült, hogy a Kerepesi Közszolgáltató Kht. szemeteszsákjaiban összegyűjtött hulladékot egy patakba hordták.
2015-ben vesztegetés miatt indult ellene nyomozás, egy hangfelvétel azt igazolta, hogy egy vállalkozó 12 millió forintot adott Frankának azért, hogy megvehessen egy önkormányzati épületet. A vállalkozó azonban később váratlanul és rejtélyesen visszavonta az állításait.