Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az EP-választáson elnyerhető huszonegy mandátum felét, vagy pedig majdnem kétharmadát jósolják maguknak az ellenzéki pártok — olvasható a Magyar Nemzet összeállításából. A Jobbik és a Momentum a legoptimistább, előbbi minimum négy, utóbbi pedig akár három EP-képviselői helyet is elképzelhetőnek tart. Ez már csak azért is érdekes, mert
az egykori radikális jobboldali párt támogatottsága folyamatosan csökken a tavalyi választások óta,
a Momentum esetében pedig az is kétséges, hogy egyáltalán bejutnak-e az Európai Parlamentbe.
Az LMP két mandátumot tart reálisnak, holott az áprilisi országgyűlési választás óta a párt társelnökeit és ezzel arcait elveszítő párt csak keresi a helyét, és
a felmérések szerint még az egy mandátum sem biztos a párt esetében.
Jóval reálisabb és racionálisabb képet festett saját pártjáról és lehetőségeiről a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László. Az egykori jobbikos politikus egyszázalékos eredmény esetén átgondolná a folytatást, négyszázalékos támogatottsággal már elégedett lenne, azt pedig a 2022-es országgyűlési választás szempontjából is óriási lökésnek tartaná, ha listavezetőként mandátumot szerezne Brüsszelben.
A jelenleg három EP-képviselővel rendelkező, a közvélemény-kutatások szerint viszont most csak kettőre esélyes Jobbik frakcióvezető-helyettese, Gyöngyösi Márton úgy fogalmazott: azon dolgoznak, hogy minimum négy mandátumot szerezzenek.
A baloldali ellenzéki pártok közül a Demokratikus Koalíció is inkább kellő visszafogottsággal nyilatkozott az esélyeiről, amiből az derül ki, hogy a jelenlegi két mandátumuk újbóli megszerzésével elégedettek lennének, legalábbis az biztosnak tűnik. Gréczy Zsolt szóvivő szerint ennél jobb eredmény ugyanis más tényezőktől, például a részvételi aránytól is függ.
A Bangóné Borbély Ildikó fideszes szavazókat lepatkányozó kijelentése miatt kommunikációs összeomlást és általános elutasítást elszenvedő MSZP viszont arra számít, hogy jobb eredményt ér el a 2014-es EP-választáshoz képest, amikor is két mandátumot szereztek.
A Magyar Nemzet összesítése alapján tehát az ellenzéki pártok az EP-választáson elnyerhető huszonegy mandátum minimum több mint felére (12-13) számítanak, jobb esetben pedig majdnem kétharmadát (15-16) jósolják magunknak.
A Nézőpont Intézet legutóbbi, a Magyar Nemzetnek
készült közvélemény-kutatása szerint az 54 százalékos támogatottságú Fidesz–KDNP lehet Európa legsikeresebb pártja, így a jelenleginél kettővel többet, 14 mandátumot szerezhet.
A Jobbik legfeljebb három, a MSZP–Párbeszéd pedig két mandátumban reménykedhet.
Utóbbi esetében a párbeszédes Jávor Benedek nem jutna ki Brüsszelbe. A DK és az LMP egy-egy mandátumra esélyes, míg a Momentum, a Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk közvetlenül az ötszázalékos küszöb közelében áll.
Boros Bánk Levente politológus az ellenzéki pártok által kitűzött célokat úgy értékelte, hogy azok irreálisak, hasonló módon a tavalyi országgyűlési választások előtt törekvésekkel, amikor is kormányváltó hangulatról és kormányváltásról beszéltek. Kifejtette ezzel kapcsolatban, hogy tavaly az országgyűlési választások előtt a kisebb ellenzéki pártok is deklarálták esélyüket a győzelemre. Az LMP Szél-kormányról beszélt, Vona Gábor már miniszterelnökként látta magát, Karácsony Gergely pedig még a választások napján is felszólította az államfőt, hogy ne merjen kormányalakítási megbízást adni Orbán Viktornak.
A Médianéző Kft. ügyvezetője szerint az említett pártok jól láthatóan
nem tanultak a múltban elkövetett hibáikból, és ahelyett, hogy életszerűen politizálnának, jobb esetben egymást, rosszabb esetben a választókat teszik felelőssé kudarcaikért.
Természetesen érthető, hogy valamennyi balliberális alakulat optimizmust és erőt próbál sugározni, de ha folyamatosan a valóságtól elrugaszkodott elképzelésekkel állnak elő, majd az események minden alkalommal rácáfolnak az állításaikra, úgy
csak magukat teszik nevetségessé, a választók pedig más területen sem fognak hinni nekik, például a Fidesz és Európa szembeállítása esetében.
Az ellenzéki pártok így olyanok lesznek, mint a farkast kiáltó pásztorfiú, pedig gyermekkoruk meseélményeiből igazán tudhatnák, annak a történetnek sem lett jó vége – mutatott rá az elemző.
