Szakértő: Európa válságát is jelzi a közel-keleti keresztények üldöztetése

Pesavar, 2019. április 22. Gyászolók égő gyertyákkal emlékeznek a Srí Lanka-i merényletek áldozataira a pakisztáni Pesavarban 2019. április 21-én, húsvétvasárnap. A szigetország fővárosában, Colombóban lévő Shangri-La luxusszállodában ketten robbantottak, míg a szintén colombói Cinnamon Grand Hotelben és Kingsburyben, valamint a Szent Antal katolikus templomban, a negombói Szent Sebestyén katolikus templomban, illetve a batticsaolai evangéliumi keresztény templomban egy-egy szélsőséges hajtott végre támadást. A merényletekben elhunytak száma 290-re emelkedett, és több mint 500-an megsebesültek. MTI/EPA/Arsad Arbab

A közel-keleti keresztények üldöztetése Európa erkölcsi és szellemi válságát is jelzi, hiszen a kontinens nem csupán tehetetlen, de nem is érzi úgy, hogy cselekednie kéne - mondta Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az M1 vasárnap reggeli műsorában.

A szakértő kiemelte, hogy sem az EU külpolitikájában, sem az európai közbeszédben "nincs helye" a keresztények védelmének, noha a Közel-Keleten kívül Afrika és Ázsia sok országában népirtás áldozatai, megfélemlítő akciók és merényletek, vagy állami szintű üldöztetés célpontjai.

Az erőszakos, erőltetett szekularizáció, illetve a sorozatos templomrongálások Európában is hasonló folyamatot vetítenek előre

- tette hozzá. A kutató különösen veszélyesnek nevezte, hogy

sok menedékkérő az útja során emberkereskedők és fegyvercsempészek hatására radikalizálódik,

és iszlamistaként érkezik akkor is, ha egyébként békés céllal indult.

Gyászolók égő gyertyákkal emlékeznek a Srí Lanka-i merényletek áldozataira a pakisztáni Pesavarban Forrás: MTI/EPA/Arsad Arbab

Speidl Bianka rámutatott arra, hogy Európa tehetetlensége reménytelenséget kelt Szíriában, hiába sikerült felszámolni az Iszlám Államot.

Megrekedt az újjáépítési folyamat is, az EU ráadásul sokszor támogatott olyan ellenzéki csoportokat, amelyek valójában terroristák voltak