Az elmúlt hetekben egyértelműen kiderült, hogy Magyarország szerepe egyre jelentősebb, mind a régióban, mind a világpolitikában. Mindez több tényezőnek köszönhető, így például annak, hogy minden negatív jóslattal ellentétben a magyar gazdaság továbbra is 5 százalék körüli növekedést produkál, valamint annak, hogy
a bevándorláspolitikában továbbra is a magyar álláspont a leghatározottabb.
Magyarország jelentőségét az is növeli a világpolitikában, hogy a legfrissebb előrejelzések szerint az Európai Parlamentben a Fidesz várhatóan 12-14 képviselővel döntő helyzetbe kerülhet a bizottsági elnök megválasztásakor.
Az elmúlt időszak diplomáciai csúcstalálkozóit Orbán Viktor április 12-én Dubrovnikban kezdte. A horvátországi városban a Kína-Közép-Kelet-Európa (KKE) együttműködési fórum keretében tárgyalt a miniszterelnök többek között Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel és szinte az összes közép-európai vezető politikussal. Akkor a miniszterelnök azt mondta, hogy tekintettel a mély és átfogó világgazdasági és világpolitikai változásokra, meggyőződése, hogy a KKE együttműködési fórumának megtartása valódi európai érdeket szolgál. Hozzátette, a közép-európai országok politikája a józan észen és a racionalitáson alapul, ezért a kölcsönös tisztelet az alapja a nemzetközi kapcsolataiknak, és ez tükröződik a Kínával folytatott sikeres többoldalú együttműködésben is.
A magyar kormányfő ezt követően Szerbiába utazott, ahol részt vett a magyar és a szerb kormány ötödik csúcstalálkozóján, majd pedig Szabadkán tartott választási nagygyűlést. Orbán Viktor kifejtette, hogy
nagyvonalú gesztus volt Szerbia részéről, amikor elfogadta a Magyarország által épített déli határkerítést. Ezzel Szerbia is nyert, mert a migránsok elkerülik Szerbiát, nem érdemes ugyanis erre jönni, ha nem tudnak továbbmenni Magyarország felé
- mondta. Orbán Viktor hozzátette, hogy az igazi fenyegetés ebben a pillanatban kevésbé a Balkánról, sokkal inkább az afrikai térségből fenyeget.
Április 18-án Budapestre érkezett Eduardo Bolsonaro, a brazil képviselőház külügyi és védelmi bizottságának elnöke. Orbán Viktor és a brazil politikus megbeszélésén a migráció veszélyeiről, a gazdasági kapcsolatokról és a keresztény értékek védelméről is szó volt. A megbeszélésen elhangzott: Magyarország és Brazília fontos politikai és stratégiai kérdésekben hasonló álláspontot képvisel.
A migráció ügyében Brazília és Magyarország például nemet mondott a globális migrációs csomagra.
Mindkét ország fontosnak tartja a keresztény értékek és a nemzeti érdekek képviseletét a külpolitikában, egyben elutasítja a magukat civil szervezeteknek álcázó NGO-k nyomásgyakorlását.
Április 24-én már Kazahsztánban tárgyalt a miniszterelnök. Orbán Viktor elmondta: megváltozott Kelet és Nyugat egyensúlyának helyzete, de Magyarország ebben az új helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket, amelyeket a keleti országokhoz fűződő egyre erősebb kapcsolatok építésével akar kihasználni. Orbán Viktor kiemelte:
a kapcsolatok erősítése a keleti, közép-ázsiai országokkal "nekünk könnyen megy", mert történelmi gyökereink a közép-ázsiai térségben élő népekhez kötnek minket,
ezért a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok intenzívebbé tételének megvan a kulturális talapzata.
Kazahsztán után Pekingbe utazott Orbán Viktor az Egy út, egy övezet kezdeményezés csúcstalálkozójára, ahol többek között találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel is. Magyarország készen áll arra, hogy a Kína, valamint a közép- és kelet-európai országok közötti együttműködésen keresztül előmozdítsa az európai-kínai kapcsolatok egészének fejlődését - mondta Orbán Viktor a kínai elnökkel folytatott találkozóján.
Magyarország határozott támogatásáról biztosította az Egy övezet, egy út kezdeményezést, amely szavai szerint inkább egy lehetőség, mint fenyegetés.
Hszi Csin-ping szerint Kínának és Magyarországnak együtt kell működnie az Egy övezet, egy út kezdeményezés keretén belül - kiemelte az ide tartozó magyar-szerb vasút-modernizációt -, és törekedni kell a minél konkrétabb eredmények elérésére.
Május 1-jén a 2004 után az Európai Unióba belépett tizenhárom uniós ország vezetőinek csúcstalálkozóján tárgyalt Orbán Viktor. Egy nappal később pedig Budapestre látogatott Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter. A találkozón egyetértettek az erős nemzetállamok fontosságában, a keresztény értékeken alapuló európai kultúra elsőbbségében és a határvédelemben is. Orbán Viktor méltatta Matteo Salvinit, amiért a tengeren megpróbálja megvalósítani ugyanazt, mint amit Magyarország a szárazföldi migránsútvonalon.
Május 1-jén kapott Orbán Viktor hivatalos meghívót a május 13-i Donald Trumppal való washingtoni találkozóra. A találkozónak komoly jelentősége lesz, ahogy arról Szijjártó Péter külügyminiszter is beszélt.
A találkozón a regionális biztonság és a térség energiaellátásának kérdései, illetve a kétoldalú kapcsolatok, s azon belül a védelmi együttműködés témája lesz napirenden.
Május 3-án kulcsfontosságú államnak nevezte Orbán Viktor miniszterelnök Törökországot a migrációs válság kezelése és a határok megvédése terén a Karmelita kolostorban, ahol Mevlüt Cavusoglut, Törökország külügyminiszterét fogadta. A megbeszélésen méltatták a magyar-török kapcsolatok fejlődését, amely a politika, a gazdaság és a kultúra területén is folyamatos. Törökország Magyarország fontos kereskedelmi partnere, a kétoldalú áruforgalom 2018-ban 5 százalékkal, 3,1 milliárd dollárra növekedett, de mint a tárgyaláson elhangzott, a gazdasági együttműködésben még további kiaknázatlan lehetőségek rejlenek.
Ma pedig Magyarországra jön Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt elnöke, akit Orbán Viktor miniszterelnök fogad. A találkozó abba a sorba illik, amibe Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter látogatása is. Mindketten Orbán Viktor politikájának régi támogatói, a bevándorlásellenes európai erők vezető politikusai. Strache hétvégén megjelent interjújában nagy várakozásokkal tekintett a látogatás elé.
Az elmúlt hónap eseményeiből is jól látszik, hogy a magyar külpolitikai mozgástere egyre nagyobb, a világ mindegyik nagyhatalmának a vezetője vagy már fogadta, vagy fogadni fogja a magyar kormányfőt. Orbán Viktor nemzetközi tárgyalásai pedig csattanós választ adnak arra a hazug ellenzéki mantrára, miszerint Magyarország nemzetközi színtéren elszigetelődne.
Ezzel szemben mára nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök következetes bevándorlásellenes politikája megkerülhetetlenné tette Magyarországot a nemzetközi politikában.
Az pedig, hogy Donald Trump amerikai elnök éppen az EP-választás kampányában tartja különösen fontosnak meghívni Orbán Viktort, azt mutatja, hogy a magyar miniszterelnök a migrációellenes erők vezető politikusa, aki az amerikai elnök támogatását is élvezi.