Magyarország a sorozatos európai válságok után azt a következtetést vonta le, hogy meg kell őrizni az identitást, meg kell védeni a biztonságot és tovább kell erősíteni a versenyképességet - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a ZalaZone zalaegerszegi járműipari tesztpálya első ütemének átadásán.
"Ez a három dolog a magyar észjárás szerint összefügg: az identitásunk és a határaink megvédéséhez hozzátartozik az európai életforma, az európai gazdasági modell és a világ legnagyobb belső, egységes piacának megőrzése is"
- tette hozzá a kormányfő.
Hangsúlyozta továbbá: a pénzügyi és a migrációs válság, valamint a Brexit is arra figyelmeztet, hogy "ha nem figyelünk oda, ha nem választunk megfelelő vezetőket, ha nem hozunk jó döntéseket, ha nem teszünk bátor lépéseket, akkor Európa tartós hanyatlása is bekövetkezhet". Reményét fejezte ki, hogy az EP-választás után lesznek olyan vezetői a kontinensnek, akik meg akarják erősíteni a polgárok biztonságát, társadalmi-gazdasági helyzetét és Európa szuverenitását.
2018-ban úgy gondoltuk, eljött az a korszak a magyar gazdaság történetében, amikor dimenziót kell váltani. Ezért a magyar gazdaságtörténet legerősebb minisztériumát hoztuk létre, amikor az Innovációs és Technológiai Minisztériumot megalkottuk. Orbán Viktor emlékeztetett rá: Palkovics László kezdeményezésére indult meg ez a beruházás, az előterjesztő a miniszter volt.
A jövő elkezdődött, úgy hívják, digitális gazdaság, ipar 4.0. Hiszünk abban, hogy rajtunk múlik, ebbe a jövőbe belépünk-e - mondta a kormányfő.
Mi úgy gondoljuk, ez a beruházás az első jegy, amit megváltottunk a jövőbe.
Ma 620 járműipari vállalat működik nálunk, és a világ húsz legmeghatározóbb gyártója és beszállítója közül 15 jelen van - olvasható a zaol.hu beszámolójában.
Nemzeti érdeknek nevezte, hogy ezek a cégek úgy gondoljanak Magyarországra, ahol nemcsak a termelés és az összeszerelés, hanem a fejlesztés területén is versenyelőnyre lehet szert tenni. Ez sem tűnik elrugaszkodott tervnek - mondta -, hiszen Magyarország ma már jóval több, mint egy összeszerelő műhely, hiszen 10 ezer járműipari fejlesztő mérnök és ugyancsak mintegy 10 ezer telekommunikációs mérnök dolgozik az országban. A járműipari kutatóhelyek száma 40, amelyek működésére és fejlesztésére ebben az EU-s ciklusban 800 milliárd forintot fordítottak - közölte.
A kormány kutatás-fejlesztési politikájáról szólva elmondta:
idén a költségvetés több mint 140 milliárd forinttal támogatta a hazai K+F-et és innovációt, jövőre pedig várhatóan 30-40 milliárd forinttal emelik az állami forrásokat.
Szerinte ez jól mutatja az MTA-vita hátterét is: nem az a kérdés, mi legyen az akadémiával, hanem az, hogy mi legyen a magyar innovációval, kutatással. "Ha már több pénzt akarunk rá elkölteni (...), akkor nyilván szeretnénk jól és hatékonyan felhasználni" - jelentette ki. A kormányfő sürgette továbbá, hogy Európa tartson lépést a versenytársakkal a digitális korszakba vezető úton, és őrizze meg "digitális szuverenitását".
A beszédet követően Orbán Viktor miniszterelnök, Palkovics László miniszter és Háry András, a ZalaZone ügyvezetője a pálya működését jelképező gomb megnyomásával felavatták a létesítményt.
Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos megköszönte a kormány támogatását. Bejelentette: a tesztpályán elkészült több pályaelem, így a kezelhetőségi pálya, a dinamikai felület, a fékezés tesztelésére szolgáló gyorsító szakasz és a biztonsági zóna.
Elkészült továbbá a smart city (okosváros) első 5 hektáros területe, valamint a technikai épület, a fogadóépület.
A létesítmény is jelzi a magyar mérnökök kreativitását és a magyar építőipar kiválóságát – említette a képviselő, gratulálva a ZÁÉV Zrt.-nek a kivitelezéshez. Felépíteni a jövő közlekedési kultúráját, ez a létesítmény célja, s „készen állunk a jövő folytatására" – hangsúlyozta végül Vigh László.
A 45 milliárd forintos beruházással, 265 hektáros területen épülő létesítmény európai szinten is egyedülálló, és a hagyományos mellett az elektromos, illetve önvezető járművekhez kapcsolódó teszteléseket, kutatás-fejlesztést is lehetővé teszi – ismertette az ünnepélyes átadáson Balaicz Zoltán. Zalaegerszeg polgármestere beszédében felidézte, hogy
2015 áprilisában írták alá Orbán Viktor miniszterelnökkel a Modern Városok Program szerződését, amelynek legfontosabb pontjai a gazdaságfejlesztésre és a munkahelyteremtésre vonatkoztak.
Azóta már – Zala megye történetének legnagyobb beruházásaként, 170 milliárd forintos ráfordítással – épül a Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő M76-os gyorsforgalmi út, illetve 2015 óta négyezer új munkahely jött létre a városban, a munkanélküliség aránya pedig 2,5 százalékra csökkent. Balaicz Zoltán arról is szólt, hogy a miniszterelnök 2016. május 19-én jelentette be a járműipari tesztpálya megépítését, egy évvel később pedig megtörtént az alapkőletétel.
A kormány 2016 májusában döntött a zalaegerszegi járműipari tesztpálya megvalósításáról annak érdekében, hogy hozzájáruljon a hazai kutatás-fejlesztési kapacitások erősítéséhez.
A tesztpálya egyedisége abban rejlik, hogy
nemcsak a hagyományos járműdinamikai tesztek elvégzésére nyújt lehetőséget, hanem az önvezető, továbbá az elektromos járművek validációs vizsgálatait is lehetővé teszi,
így a jövő járművei és kommunikációs technológiái számára teljes körű, többszintű tesztkörnyezetet biztosít, a prototípustesztektől a szériatermék-fejlesztésig.