Fontos áttörés történt a történelemérettségin

Budapest, 2019. május 8. Diákok a történelem írásbeli érettségi vizsgán a fővárosi Szerb Antal Gimnáziumban 2019. május 8-án. MTI/Koszticsák Szilárd

Az idei történelemérettségi feladatsorából egyértelműen kiderült, hogy a diákoknál a magyar nemzeti identitás fontos elemeire kérdeztek rá – mondta Máthé Áron történész az Origónak a szerdai érettségiről. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese úgy látja, a hazai történelemoktatásnak pont az lenne a feladata, hogy a nemzeti identitás felépítésében minél nagyobb szerepet kapjon, és a diákok ebben a koordinátarendszerben ismerjék meg a történelmet. Szerdán több mint 72 ezren vizsgáztak. A Történelemoktatók Szakmai Egyesületének vezetője könnyűnek nem, de jól teljesíthetőnek nevezte a vizsgát. 

Történelemérettségit írt szerdán több mint 72 800 vizsgázó. A középszintű feladatsorban, amelyet 180 percig írhattak a diákok, az ókori Athénnal, a törökellenes küzdelmekkel, a második ipari forradalommal, a határon túli magyarsággal és a háztartások mai pénzügyeivel kapcsolatos feladatot kaptak az érettségizők. Az írásbeli első részében egyszerű, rövid választ igénylő feladatok voltak – mindegyik valamilyen forrás, például szöveg, kép, diagram feldolgozását, értelmezését várta a diákoktól. Összesen tizenkét ilyen feladatot kaptak, egy-egy feladat több részből is állhatott.

A második feladatrészben, amelyben a diákoknak esszét kellett írniuk a megadott témákban,

• a trianoni béke hatásairól,
• a szovjet propagandáról,
• Szent István uralkodásáról,
• illetve a középkori uradalmakról írhattak.

Az írásbeli feladatsort 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkották. Az összes feladat közel fele az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozott.

Egy diák asztala a történelem írásbeli érettségi vizsga előtt a fővárosi Szerb Antal Gimnáziumban Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Máthé: Az identitás fontos elemeire kérdeztek rá

Egyértelműen örülök annak, hogy az idei történelemérettségin meghatározott feladatok a magyar történelem és identitás esetében egy nagyon átfogó tudást kértek számon – minderről már Máthé Áron beszélt az Origónak. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese kifejtette, hogy a XX. századi magyar történelem esetében két nagyon fontos esszékérdés szerepelt a trianoni békediktátumról és az '50-es évek kommunista propagandájáról.

Számomra nagyon vonzó az is, hogy ezzel párhuzamosan Szent Istvánról, a keresztény magyar állam megalapítójáról is volt kifejtendő kérdés – mondta a történész. Máthé Áron szerint

az idei feladatsorból egyértelműen kiderült, hogy a diákoknál a magyar nemzeti identitás fontos elemeire kérdeztek rá.

Úgy látja, a hazai történelemoktatásnak éppen az lenne a feladata, hogy a nemzeti identitás felépítésében minél nagyobb szerepet kapjon, és a diákok ebben a koordinátarendszerben ismerjék meg a történelmet.

Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottság (NEB) elnökhelyettese: A hazai történelemoktatásnak pont az lenne a feladata, hogy a nemzeti identitás felépítésében minél nagyobb szerepet kapjon Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Több érzelmi bevonás kellene

A szakember tágabb perspektívába helyezve elmondta, hogy a hazai történelemoktatásnak nem feltétlenül válik előnyére, hogy továbbra is meghatározó nézet maradt „a centrum és a periféria” gondolata. A centrumországoknak a történelmére jóval nagyobb súlyt helyeznek, mindennek pedig az az eredménye, hogy a diákok sokkal jobban ismerik az angol uralkodók nevét, mint például a lengyelekét.

Pedig a magyarhoz a lengyel történelem lényegesen közelebb van, mint az angol.

Arról nem is beszélve, hogy ez egyfajta „fontossági sorrendet” is sugall: amiről nem, vagy alig tanulunk, az nem fontos.

A történész szerint annak is lenne szerepe, ha a történelemoktatásban a diákokat érzelmileg sokkal jobban be kellene vonni. Ennek egyik legfontosabb eszköze lehetne, hogy a mostanihoz képest is sokkal nagyobb szerepet kapjon a 19. és 20. század megismerése. „Számomra valahol érthető, de azért megdöbbentő is volt azt hallani, amikor egyik, középiskolások számára kidolgozott programunkon az idős német »disszidenstől« azt kérdezték a diákok: Tényleg ilyen rossz volt az NDK kommunista diktatúrája?” Ezért kellene többet beszélni a XX. századnak a második feléről is!

„A történelmet térben, időben és módszertanban is közelebb kell hoznunk!”

Sajnos ma már a klasszikus műveltségnek nem igazán van becsülete, és ezért is nehéz megérteni, hogy miért lenne fontos az ókori Görögország államszervezete, vagy éppen a római polgárháborúk időszaka. Ráadásul ezek a témák – bár európai műveltségünk egyik alapját jelentették – nagyon messze esnek tőlünk időben.

Mindezek mellett a Magyarországot körülvevő régió, vagyis Közép-Európa történetének is jóval nagyobb szerepet kellene kapnia a tananyagban, és ebből következően később az érettségiben is

– mondta Máthé Áron. Tény, hogy nagyon nehéz a mai felületes információözönt jelentő világban megértetni a diákokkal, hogy milyen jelentősége is volt annak, hogy Magyarország 150 évig török megszállás alatt volt. Minél több érzelmi azonosulásra lenne szükség a történelemoktatásban, és ezt nagyon nehéz egy olyan módszertan nélkül elérni, amelyben az is elhangzana, hogy miért fontos a diák számára az adott „sztori” – fogalmazott a szakember. Máthé Áron elmondta, hogyha ebben az irányban indulna el a történelem értelmezése és átadása, akkor az sokkal erősebb fogódzót adna a diákoknak a mai zűrzavaros világban, mint a mostani keretek. „A történelmet térben, időben és módszertanban is közelebb kell hoznunk!”

Komoly háttértudásra volt szükség az esszék megoldásához Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Jól vizsgázott az új atlasz

Az esszék jó színvonalú megírásához komoly háttértudásra, oksági gondolkodásra volt szükség –minderről a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete beszélt a vizsga után. A témák között számos klasszikusat találunk (athéni demokrácia, török várháborúk, dualizmus kori társadalom), ugyanakkor erőteljesen megjelentek a jelenkori témák is (a kétpólusú világrend megszűnése, határon túli magyarság vagy éppen a háztartás pénzügyei) – írták a közleményben. Jól vizsgázott az új OFI-s atlasz is (a mostani vizsgaidőszaktól már csak ezt lehet használni az érettségin).

A diákok a térképlapok és képes évszámmutató értő felhasználásával sok feladathoz nyerhettek információkat

– tették hozzá.

Jól teljesíthető volt

A Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke, Nánay Mihály szerint a középszintű vizsga jól teljesíthető volt, szemben az emelt szintűvel. „Voltak elég klasszikus kérdések is, illetve amelyik ezekbe kevésbé illeszkedett, azoknál sokat segítettek a források, amelyek elemzésével nagy biztossággal meg lehetett adni a válaszokat” – fejtette ki a történelemtanár az Inforádiónak, aki könnyűnek nem, de jól teljesíthetőnek nevezte a szerdai akadályt.

Az első részben, ahol rövid feladatokat kaptak a diákok, ott az ókori Athénnal, a törökellenes küzdelemmel, a második ipari forradalommal kellett foglalkozni, illetve szó volt a határon túli magyarságról, illetve a háztartások pénzügyeiről. Hogy ezekről mit tudhatnak a történelemtantárgyon keresztül a mai diákok, Nánay Mihály elmondta, utóbbit a 2012-es tanterv beemelte a kötelező tananyag körébe, és ennek megfelelően 2017-től az új vizsgakövetelményeknek is része.

Forrás: MTI

Ezek releváns kérdések

„Én magam és több más kolléga is úgy gondolja, hogy ezek nagyon fontos, releváns kérdések. Ha valaki az 1929-es világgazdasági válságnál beszél a tőzsdéről meg a részvényekről, ami ugye megkerülhetetlen, akkor furcsán veszi ki magát, ha ezt a mai korunkkal nem tudja megtenni. Talán mondhatjuk, hogy az érettségi-összeállítók eddig kerülgették a forró kását, de most már mind közép-, mind emelt szinten megjelent a pénzügyi ismeretek témája.”

A magyar kisebbség viszont már régtől fogva témája a tantervnek és az érettségi követelményeknek is;

most csak meglehetősen általánosan kellett fogalmakat egy-egy forrásszövegen felismerni, mint hogy autonómia, nemzetiség, diszkrimináció tilalma. Az esszékérdéseknél Nánay Mihály „evolúciót” lát 2005 óta.

„Ez a nehezebbik fele. Egy-egy forrást adnak az esszéhez, de ez csak egy töredékét fedi le a szükséges információknak, tehát abból a szempontból, hogy hálás téma volt a középkor, földbirtok, uradalom, állami propaganda és Szent István, magát az érettségiszintű esszét megírni nem könnyű” –fogalmazott a szaktanár.